Siklódi Csilla szerk.: Tradicionális sportok, népi játékok (A Sportmúzeum Kincsei 2. Budapest, 1996)

Tradicionális játékok a magyar középiskolákban a századforduló előtt (Szabó Lajos)

1877-ben az a gróf Esterházy Miksa ír ki pályázatot a labdajátékok összegyűjtésére, aki két évvel korábban megalapítja a kontinens első modern sportklubját. A pályázatra várt összefoglaló elé hármas célt tűztek: 1. a magyar labdajátékoknak megmentése a kipusztulástól; 2. azok népszerűsítése; 3. a Magyar Athletikai Club ezen mű alapján a magyar labdajátékok szervezését és codificálását megkezdhetné." A beérkező hat pályamű nyomán, részben ezek felhasználásával készült kötet, a Magyar labdajátékok könyve mely végül 1885-ben jelent meg (reprint példányát kézbe is vehetik a kollégák) 110 különféle játékot ír le, ábrák segítségével segítve azok elterjesztését, bemutatja a legismertebb kiszámoló mondókákat is. A pályázat eredményén felbuzdulva számos sportklub felvette működése körébe a labdajátékokat és több rövidéletű labdázókör is létesült. Ezek jelentősége a mi szempontunkból azért nagy, mert még ekkor is nagy azon középiskolák száma, melyek testnevelési foglalkozásait sportklubok helyiségeiben és szakembereik vezetésével folytatták. Az iskolai áttörést az az indítvány hozta meg, melyet Berzeviczy Albert későbbi kultuszminiszter 1889 májusában terjesztett az Országos Közegészségügyi Egyesület elé az iskolai testgyakorló- és edzőjátékok meghonosítása tárgyában. Az indítvány nyomán neves testnevelési és pedagógiai személyiségekből hoztak létre egy külön bizottságot, mely tanulmányozta az iskolai testnevelés kérdését és javaslatokat tett a minisztérium számára. A minisztérium már a következő évben rendeletben hívta fel az iskolák figyelmét a játékok fontosságára és azok lehetőségekhez igazodó előtérbe helyezésére. Ez az un. játékrendelet jelentette a játékmozgalom széleskörű iskolai elterjedésének kezdetét, ezt erősítette az országos tanulói tornaversenyek bevezetése, mely iskolai, kerületi és országos verseny és bemutató alkalmat teremtett az iskolák számára. A tornaversenyek rendszere nagymértékben elősegítette az atlétika és a játékok, különösen a labdajátékok iskolai megismerését és elterjedését. Egy újabb rendelet a testnevelési játékok és a kirándulás mellett a korcsolyázás bevezetését rendelte el, kedvező időjárás esetén az iskolaudvarokon korcsolyapályák létesítésével. Az állam a játékok minél gyorsabb elterjesztését, felélesztését játéktanfolyamok szervezésével kívánta elősegíteni. Az első játéktanfolyamra 1893-ban került sor. Ezeken gyakorló pedagógusok, elsősorban testnevelők vettek részt. A testnevelési szakközlönyök (Tornaügy, Herkules) rendszeresen közöltek írásokat a témakörben, ezek között játékleírásokat, elméleti cikkeket és híreket egyaránt találhatunk. A szakirodalmi ellátottságon javított jelentősen Ottó József testnevelő tanár könyve, mely a minisztérium megbízásából 1897-ben jelent meg, Ifjúsági játékok középiskolák számára címmel. A kutató számára nagyon fontos ez a munka, hiszen csaknem száz iskolai játékot ír le részletesen, játékelméleti, módszertani kiegészítés-