Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Kovács Zsuzsa: Az olajkorszak és hatása a falusi mindennapokra a zalai településeken
jegyzőkönyvei. Az egyik 1956 júliusában keletkezett irat arról számol be, hogy az évben lOOkh földet tett tönkre az olaj, így ebben az ügyben sürgős intézkedésre van szükség. 194 A sürgős intézkedésekre azonban az esetek nagv többségében nem került sor. Az '50-es évektől, a mezőgazdaság erőltetett átalakításának idején az olajvállalat falubeli jelenléte egyszerre volt teher a mindennapokban és kibúvó az erőszakosan a településre kényszerített, központi rendeletek alól. A tanács emberei az olaj által tönkretett és betakaríthatatlan fű ügyét használták fel arra, hogv népszerűsítsék a központilag elrendelt silózás korszerűnek tartott módszerét. Azzal érveltek, hogy az olajos réteket lárva nem marad más hátra, mint az állatok téli etetésére, a silótakarmányt használni. 19 ' Másfelől viszont a beszolgáltatás könyörtelen terheinek enyhítésére is ürügyként szolgált, hogy a járhatatlan utakon, a tönkretett földekről a terveknek megfelelő mennyiségű gabona beadása lehetetlennek bizonyult. 196 Az 1949-es évektől fogva sorra alakultak a termelőszövetkezetek a környező falvakban (Bocfölde 1950, Petnkeresztúr 1950, Ormándlak 1951, Lickóvadamos 1951 19 ), Gellénházán viszont ezt a kérdést egészen 1960-ig el tudták odázni. A termelőszövetkezetek megalakulásának első hullámában ugyanis az olajvállalat jelentette földromboló tevékenység szolgált a megszervezés elleni kifogásként. A Közpond Vezetőség a gellénházi VB.-t is arra kötelezte, hogy a faluban tegyék meg a kollektív gazdálkodás megteremtését szorgalmazó intézkedéseket, a lakosság körében, pedig indítsák el az ügy fontosságát megértető népnevelő munkát. A VB tagjai azonban azzal az érveléssel visszakoznak, hogy a községben a nagyüzemi gazdálkodás, ami persze a leghelyesebb gazdálkodási forma, itt mégis kivitelezhetetlen, mert az olajvállalat már eddig is nagy területeket szakított ki a művelésre alkalmas földekből, és a területfoglalások még folyamatosak. 193 A kollektivizálás második hulláma 1960-ban azonban Gellénházát sem kerülte el, és akkor már itt is megalakult a tsz, Zöldmező Termelőszövetkezet néven. Az 1950-es években a falu és az olajosok viszonyát nemcsak a területkisajátítások mérgezték, hanem az olajmunkásoknak a faluban betöltött kivételezett helyzete is. Korábban a határhoz tartozó kisajátított területen épült fel a település új központja, ahol több összkomfortos, földszintes ikerházat, és hat, akkor nagyon korszerűnek számító kétemeletes munkásszállást, majd további szolgáltató épületeket is felépítettek. Az új lakásokhoz ivóvíz, földgáztüzelés, fürdő is tartozott és minden házat bekötöttek a lakótelep csatornahálózatába. Az Olajbányász körútra keresztelt utcában lakók élete ezért eleinte sokkal kényelmesebb volt, mint a faluban élőké, 19 ' 1 akik leginkább a villamosítás elmaradását sérelmezték. Azzal érveltek, hogy a falu egyik felébe már sikerült bevezetni az áramot, így a település egy részén, különösen a lakótelepen lakó ipari dolgozóknak kijut az áldásos villanyfényből, ám a falu másik része, mint egv elkülönített szektor nem részesülhet belőle. 2 "" Ezek a körülmények a falusiak és a telepiek megosztottságához vezettek. A feszültségek az évtizedek során sokat enyhültek ugyan, de az ellentétek mind a mai napig érezhetők. /.ML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzökönyve, 1956. július 7. ZML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzőkönyve, I960, november 19. A földek és az utak tönkretételének problémája állandó témája a VB jegyzökönyveinek. A fent idézett konkrét eset forrása: ZML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzőkönyve, 1956. május 26. GAÁL - VASS 1988 171-191. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1955. június 13. FENYVESI 1987. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1955. január 15.
