Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Kovács Zsuzsa: Az olajkorszak és hatása a falusi mindennapokra a zalai településeken
A '60-as években kialakult a „telepeik-falusiak" sztereotípiája, és a településen történő események ebben a rendszerben nyertek értelmezést. A kialakult viszonyok rendezésének szükségességére több utalást találhatunk a VB. jegyzőkönyvekben, de a hivatalos üt mellett az informális megoldások bizonyultak hatékonyabbnak. Az iratok tanúsága szerint az 1950-es években felépült kultúrotthon programjain társasággá formálódó fiatalok között nem érezhető az idősebb korosztály ellenszenve. Sőt, akaratlanul is ők lettek az eszközei a szüleik között feszülő ellentétek enyhítésének. 2111 A fellendülés évtizedei Kezdetben Gellénháza lakói a biztos keresetet adó munkahelyek mellett a vállalat által a településre kényszerített terheket érzékelték. Ez a feszültség az '50-es évek második felétől, amikor a nehézségek mellett a fellendülésnek is látványos jelei mutatkoztak, enyhülni kezdett. Régen csupán egy szatócsbolt szolgálta a faluban az áruellátást, míg 1959-ben már két fűszerbolt, egv vasbolt, egy húsbolt, egy texdlbolt, két italbolt és egv eszpresszó is a lakosság igénveit volt hivatott kielégíteni. Bolthálózat a településen Az élelmiszerek bolti beszerzésére leginkább a telepi családok voltak rászorulva, hiszen nem rendelkeztek gazdasággal, ahonnan a zöldség- és hússzükségletüket kielégíthették volna. Később viszont a falusi családoknak is egyre több élelmiszert kellett a boltból beszerezni, mert először a férfiak, majd a nők munkába állásával kevesebb időt tudtak a gazdaságra fordítani, hogy megteremthessék a teljes önellátás feltételeit. Az országos folyamatokhoz hasonlóan, időszűkében itt is a kenyérsütés volt az első olvan hosszabb időt igénylő háztartási munka, amit elhagytak a háziasszonyok. 2 " 2 Sok nőnek a sütésre sem volt lehetősége, mert az újonnan felépülő kockaházakba kemencét már nem építettek. A fellendülés évtizedei alatt a gellénházi boltok jó ellátottságának, a megtartott kis konyhakerteknek, jobb életfeltételeknek köszönhetően a falusiak egyre szélesebb rétegei léptek ki végleg a nélkülözés sorából és tapasztalhatták meg a jóllakottság érzését. 2 " 1 Az áruellátás tekintetében azonban Gellénháza nemcsak a helyi igényeket szolgálta ki, hanem a környék lakóit is, mert a többféle áruval jól felszerelt bolt miatt a szomszédos községekből is ide jártak bevásárolni. 2 "' 1 A KSH Zala megyére vonatkozó 1964-es adataiból világosan látható, hogy néhány évtized alatt, miként emelkedett ki Gellénháza a környező falvak közül és kezdte a centrum szerepét betölteni. Itt ugyanis a többi településekhez képest az élelmiszerboltok forgalma ötszöröse vagy még többszöröse volt a környező települések boltjainak. Más készletekből viszont akár lOx többet vásároltak itt, mint a saját falujukban. 2 " 3 Az adatokat természetesen árnyalja, hogy egyes ruházati, háztartási vagy kertészed eszközöket Gellénházán vagy a megyeszékhelyen lehetett beszerezni, ezért ezeket a környék lakói csak itt vehették " ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 196". április 1". 0 VALUCH 2001 323. 13 VALUCH 2001 322. " ZML Gellénháza Községi Tanács YB jegyzőkönyve, I960, december 23. ,; KSH 1964. Lásd 1 táblázat.
