Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok és a MAORT államosításának kérdése

kívánják veszélyeztetni az amerikai-szovjet kapcsolatokat, ami diplomáciai nyelven azt jelentette, hogy de facto elismerték Magyarországnak a szovjet érdekszférához való tartozását. 1948. júniusban egyesült a két baloldali párt és ebben az évben értek véget az ún. koalíciós évek és kezdődött meg a kommunista diktatúra négy évtizedes története. A kommunista vezetés haladéktalanul elkezdte a magántulajdon felszámolását és ezzel párhuzamosan az - kártérítés nélküli - államosítást. Magyarország gazdasági átalakításának főbb állomásai az először a 100, majd a 10 főnél több embert foglalkozó magánvállalkozások államosítása, a földbirtokok szövetkezetekbe szervezése (sokszor erőszakkal), valamint a szovjet gazdasági érdekek kiszolgálását magyar-szovjet vegyes vállalatok (MASZOVLET, MASZHART, MASZOVOL, MOLAJ, stb.) létrehozásával. Az utóbbi két olajvállalatot 1947 áprilisában hozták létre. A MASZOVOL egy korábbi magyar-német vegyes-vállalatból, míg a MOLAJ egy volt magyar állami cégből alakult. A külföldi tulajdonú vállalatoknál azonban az államosítást majdnem minden esetben egy kirakatperrel együtt hajtották végre a kommunista vezetők. így az 1T&T esetében Robert Vogelert állították bíróság elé és ítélték el koholt vádak alapján, A MAORT szükségszerűen kulcsszerepet kapott a magyar és szovjet kommunisták gazdasági és politikai terveiben. A szovjetek már 1945-ben átvették az olajvállalat irányítását és a szükségleteikre hivatkozva egyrészt túltermelésre kényszerítették a vállalatot, másrészt nem fizettek a szállításokért, így a MAORT kasszája kiürült és képtelen volt a szükséges fejlesztéseket végrehajtani. Ugyanakkor elkezdték felderíteni azokat a lehetőségeket, amelyek célszerűnek látszottak a vállalat államosítására: a magyar politikai rendőrség kapta azt a feladatot, hogy ehhez megfelelő anyagot gyűjtsön. Nem a MAORT volt az egyetlen amerikai érdekeltségű olajvállalat Magvarországon. A Vacuum Oil, a Socony Vacuum Oil leányvállalata elsősorban az olajfinomításra szakosodott. Az 1947 áprilisban létrehozott MOLAJ azonban komoly vetélytársává vált, s a magyar állam kedvezményekkel segítette a Vacuum Oil-lal szemben. A Vacuum Oil pénzügyi irányítását 1948 őszén vették át a magyar hatóságok és olyan óriási összegű adó megfizetésére kötelezték, amit a cég nem tudott kifizetni. Ennek ürügyén a vállalatot a magyar kormány kisajátította. A MAORT elleni adminisztratív fellépésre 1948 nyaráig vártak a magyar és szovjet hatóságok. 1948. augusztus 11-én Papp Simont figyelmeztették, hogy az Államvédelmi Hatóság kereste és le akarja tartóztatni. Az akkor már nyugdíjban lévő magyar MAORT-vezető megkérte Paul Ruedemannt, hogy kísérje el az amerikai követségre, hogy menedéket kapjon ott. Ruedemann nem látta ennek szükségét - és Papp Simont másnap letartóztatták. A magyar olajipari szakembert a jugoszlávokkal való összejátszással gyanúsították, továbbá azzal, hogy a MAORT „szabotálta" a Magyar Népköztársaság gyors gazdasági talpraállását. Paul Ruedemann és George Bannantine, a MAORT amerikai igazgatósági tagja szeptember 18-án került az ÁVÓ fogdáiba. A két amerikai aránylag hamar aláírta az ÁVÓ által elkészített „vallomásaikat" és - állítólag - a Standard Oil Co. fejenként 80 000 dollárt fizetett azért, hogy a két amerikai állampolgárt október 1-én kiutasítsák Magyarországról. Bécsbe érve egyébként azonnal nyilatkozatot tettek, hogy az ún. vallomásaiknak semmi valóságalapjuk nincs és kényszer hatása alatt cselekedtek. Papp Simont egy kirakatper után először halálra ítélték, később másodfokon az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták, míg a MAORT-per többi vádlottjának a börtönbüntetését is mérsékelték, illetve voltak olyanok, akiket felmentettek. 1948 szeptemberében a magyar állam hivatalosan is átvette a vállalat irányítását és egyben