Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok és a MAORT államosításának kérdése
Magyarics Tamás Magyar Külügyi intézel Az Egyesült Államok és a MAORT államosításának kérdése Az Egyesült Államok első világháború utáni külpolitikáját a nemzetközi politikai felelősségvállalástól való távolságtartás jellemezte: az ország soha nem lépett be a Nemzetek Szövetségébe (Népszövetségbe) annak ellenére, hogy annak 'szülőatyjának' - legalábbis hivatalosan - Wbodrow Wilson tekinthető. A nagypolitikától való távolságtartást csak megerősítették az 1930-as évek közepétől sorozatosan hozott ún. semlegességi törvények is. A 'vonakodó óriás' azonban gazdasági téren sokkal kevésbé volt tartózkodó. Igaz, hogy egy 1922-ben és egy 1930-ban hozott törvénnyel magas védővámokat épített Washington, s ezt a közgazdászok többségének véleménye szerint téves vámpolitikát több vezető ipari ország is követte, de az 1920-as ún. második ipari forradalmának vívmányait más, hagyományosnak mondható termékekkel, nagy mértékben exportálta az Egyesült Államok. Az 'új' iparágak közül is kiemelkedik az autógyártás, az elektronikai ipar, a szórakoztatóipar - ekkor vált a Ford vagy Hollywood amerikai szimbólumokká. A gazdaságpolitikában, legalábbis tanácsadói szinten, szintén jelentős volt az amerikai jelenlét: Németországban először a Dawes-, majd később a Young-terv próbált segíteni a strukturális bajokon és a jóvátételi kötelezettségek jelentette terheken. Magyarország hathatós amerikai-brit segítséggel kapott jelentősebb összegű népszövetségi kölcsönt 1924-ben a stabil nemzeti valuta megteremtésére, amit a Bostonból érkezett Jeremiah Smith vezetésével két év alatt sikerült is megvalósítani: a pengő ezt követően egész Európa egyik legstabilabb nemzeti fizetőeszköze lett. Az amerikai tőkebefektetés Közép-Európában nem játszott jelentős szerepet az I. világháborút követően. A térség akár a geopolitikai helyzeténél fogva (alapjában német érdekterület), akár gazdasági potenciálját tekintve (nagy mennyiségű természeti kincsek vagy jelentős felvevőpiac hiánya) Washington szempontjából másodlagos jelentőségű volt. Ráadásul a szinte az egész magyar társadalmat átható revíziós politika, valamint az amerikai szempontból elmaradottnak tekintett társadalmi-politikai viszonyok egyes elemei, továbbá a Magvarországot körülvevő országok, elsősorban Csehszlovákia hatásos ellenpropagandája nem javították a Magvarországról általánosan kialakult képet; általánosságban elmondható, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok a két világháború között mindvégig meglehetősen alacsony' szintűek voltak. A helyzeten alapvetően az sem változtat, hogv magvar szempontból egy-két jelentősebb amerikai befektetés történt Magvarországon; ezek közül is kiemelkedik az első jelentősebb magvar olajipari vállalat, a Magyar Amerikai Olajipari RT. (MAORT) 1938. július 15-i alapítása száz százalékos amerikai tőkével. A társaság az elődje, a döntően a Standard Oil of New jersey tulajdonában lévő European Gas and Electric Company (EUROGASCO) által feltárt mezők kiaknázására jött létre. A II. világháború kitörése után a MAORT jelentősége megnőtt, hiszen egv stratégiailag rendkívül fontos nyersanyagot termelt, s ennek megfelelően a termelését rövid idő alatt nagy mértékben fel is futtatták, talán olvan mértékben, ami hosszú távon nem is volt tartható. (A kommunista hatóságok egyik legsúlyosabb vádja a későbbi MAORT-perben pontosan az volt, hogv a vállalat a világháború alatt, úgymond a németeknek, nagyobb mennyiségű olajat termelt, mint a háború után a 'szovjeteknek'.) A háborúban a MAORT nagyon kényelmetlen helyzetbe
