Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Kovács Zsuzsa: Az olajkorszak és hatása a falusi mindennapokra a zalai településeken

lopások megszaporodásáról panaszkodtak a lakók, akik sérelmezték, hogv a munkások, akik a szőlőheg veken keresztül járnak haza, gyakran lopják a szőlőtermést,

2,4 és mindent magukkal visznek, ami a kezük ügyébe kerül.

2

'

1 A korábban békés kistelepülésen élők nyugalmát ezek az események minden alkalommal erőteljesen megzavarták, ezért határozott fellépést vártak vezetőiktől. Összefoglalás Zala megye alapvetően az. aprófalvas településekkel rendelkező megvék közé sorolható, ahol a 20. század elején, majd egy második hullámban a század közepén fellendülő olajipar nélkül a megye községei a nehezen vagy egyáltalán nem fejleszthető településtípusok közé sorolhatók lettek volna. Ezek a faluformák ugyanis a nehéz megközelíthetőség, az infrastruktúra hiánya miatt ipar telepítésére kevéssé voltak alkalmasak.

2

'

6 A földben rejtező „fekete aranynak" köszönhetően azonban adva volt a gyár létesítésének feltétele, ezáltal pedig a munka lehetősége. A tsz szerezések idején a helyi ipar miatt az országos tendenciákkal ellentétben itt nem érvényesült a városok munkaem felszívó hatása. Gellénházán a családok 90%-a dolgozott a vállaltnál, további 5% szintén az iparban Zalaegerszegen, 5% végzett munkát a Kézműipari Vállalatnál, és csupán 178 tagja volt a Zöldmező tsz-nek.

2, A fenti adatokból is jól látható, hogv a korábbi, alapvetően agrártársadalommal szemben a faluban is megjelenik a fizikai dolgozók hatalmas tábora, akik közel azonos bérekért végeznek hasonló betanított munkát, felmérések szerint 1962-1964 között a munkások 36%-a betanított segédmunkás, ebből pedig 68% volt paraszti származású.

2

'

3 Az adat nem is szorul magyarázatra, hiszen a korábbi évszázadokban a falusi társadalom megélhetését a mezőgazdaság biztosította, nem volt szükségük a föld és a gazdálkodás ismeretén kívül más szakmára. A földművelés kereteinek megváltozása teremtette gazdasági helyzetben azonban egyes szakmák, mint az asztalos, a kőműves, a víz-gáz, vagy a villanyszerelő, a lányok esetében a fodrász, bolti eladó stb. íelértékelődtek. A szülők tapasztalatai arra sarkallták gyermekeiket, hogy szakmát tanuljanak, és a kert, a háztáji csak kiegészítő gazdasági szerepet kapjon az életükben.

2

'" Gellénházán, ahol a iölműveléssel szemben az ipari munka szinte 100%-os felértékelődése figyelhető meg, nem meglepő, hogy a szülők legtöbbje azt szerette volna, hogv a gyermeke valamilyen hivatalban kapjon munkát, vagy szakmát tanuljon.

24

' A hatvanas évek társadalmában további változást jelentett a korábban otthon maradt nők munkába állása, így a család két kéréséivé válása. A Zala megyében működő olajvállalatoknál mintegy 9000 ember dolgozott, ebből 2000 női munkás volt, akik elsősorban kiszolgáló feladatokat láttak el. Egv részük irodai munkakörben, mások a konyhákon dolgoztak vagy takarítóként kaptak munkát. A nők foglalkoztatottságában szintén nagy szerepet játszottak, a vidéki iparosítás sajátos formái, vagyis a községekbe telepített városi székhelyű vállalatok részlegei. A telephelyek nagy részében a munkavállalók száma 50 fő körül mozgott és a munkások itt általában nők '

4 /.Ml. Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1963. november 9. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyvei963. december 7. 36 HÁNTÓ KÁRPÁTI 1982 296. ZML Gellénházi Községi Tanács VB jegyzökönyve, 1968. június 13. 38 VALUCH 2001 223. MX, 2111)0,988. ;

" Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve,1968. április 18.