Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Kovács Zsuzsa: Az olajkorszak és hatása a falusi mindennapokra a zalai településeken
voltak." 41 Ilyen volt a Zalaegerszegi Kézműipari Vállalat Gellénházi kihelyezett részlege, ahol az olajüzemben dolgozó családok női tagjai kaptak munkát. 242 A dolgozatban tárgyalt hatások nyomán az „olajos falvak" egy csapásra és végérvényesen maguk mögött hagyták XIX. századi életmódjukat. A föld birtoklásara irányuló évszázados vágyat, az önellátásra törekvő paraszti hagyományokat azonban sem az ipar, sem a mezőgazdaság kollektivizálása nem tudta felszámolni. A XX. század második felében bekövetkező társadalomszerkezeti változások eredményeként bizonyos egységesülési tendenciák jelennek meg a falvak és a városok életvitelében. Különösen igaz ez Gellénháza esetében, ahol a faluba telepedő ipar magával hozta a betelepülő városi értelmiséget és képzett munkásréteget, emellett a felépülő lakóteleppel, az emeletes házakkal, a stranddal vagy a mozival szinte kisvárosi jelleget kapott a település. A falusi életforma azonban ökológia helyzeténél fogva: ház, telek, udvar, valamit a bizonyos mértékig még érvényesülő közösségi ellenőrző szerep miatt, továbbra is szembeáll a városival. 243 Gellénháza esetében megállapítható, hogy a település az 1960-as évek általános változásain ment keresztül, az olajiparnak köszönhetőn azonban minden sokkal gyorsabban, bizonyos tekintetben pedig eltérően zajlott. A tsz szervezés második hullámában már ez a falu sem kaphatott felmentést, de a kollektivizálás így is később kezdődött el, mint Magyarország más részein. Az 1950-es évek beszolgáltatásának nehézségeit a férfiak olajiparban keresett fizetésének köszönhetően könnyebben vészelték át a családok, mint az ország egyéb területein. Később a második hullámban megalakuló tsz-ekbe belépői tagok számára a szövetkezet, a korábbiakkal ellentétben már biztosít valami csekély jövedelmet, a megélhetés azonban továbbra is nagyon nehéz volt. 244 Az iparnak köszönhetően a mindennapok Gellénházán kiszámíthatóbban, ezért biztonságosabban teltek. A gondtalanság évei azonban az 1980-as évektől fogva már véget érnek, és előre látható, hogy az aranykorszak után minden visszatér a régi kerékvágásba. Munka ma ismét csak keveseknek van a faluban, így a település ismét lakóhellyé és alvófaluvá minősül vissza. Ujabb fellendülés a geotermikus energiával lenne elképzelhető, ha a MOL ilyen irányú fejlesztéseinek színhelyéül ezt a települést is kiszemelné. Az inaktív kutak kiskapacitású erőműként való hasznosítása jelenleg csak az elképzelt jövő. A település fejlődésének egv másik útja, ha ráerősít az alvótelepülés oldalra, hiszen Zalaegerszegtől csupán 10 kilométerre fekszik és az olajos korszakban megszerzett infrastruktúrájának egy jó része ma erre a célra lenne hasznosítható. : " MN, 2000, 98". :j: ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzökönyve, 1968. február 22. :,; VALUCH 2001 281. : " MOLNÁR 1996 637.
