Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Kovács Zsuzsa: Az olajkorszak és hatása a falusi mindennapokra a zalai településeken
falvakban. Gondoljunk csak az 1920-as években épülő FAKSZ, majd az ONCSA házakra, 213 vagy megyénkben Lovásziban és Bázakerettyén a két világháború között elkészült mérnökés munkáslakásokra. A kockaházakkal ellentétben a korábbi típusépületek tervezői figyelembe vették az adott terület építészeti hagyományait. Ezek a stílusok pedig megjelentek a házak külső jegyiben és valamilyen szinten a ház belső szerkezetében is. Sokszor ugyanis ezek az épületek formájukban nem sokban különböztek a tájegységre jellemző parasztházaktól. 219 Lásd például a zalaegerszegi ONCSA-házakat, amelyek küllemükkel, szerkezetükkel, díszes oromzatukkal a göcseji hosszúházakat mintázzák. Az 1960-as évektől mind nagyobb térhez jutó szocialista építőipar a kockaházakkal minden tekintetben újat alkotott. Nemcsak a ház külleme, formája, belső beosztása, de még az udvar szerkezete is megváltozott ezekkel az épületekkel. Az új telekre épített lakóházhoz már nem építettek pajtákat és a régi házhelyen meglévőket is, sok helyen elbontották. A gazdaságban egyre fontosabbá váló háztáji miatt az ólakra szükség volt, de az istállókra gyakran már nem, ezért nem volt ritka eset, hogy az 1970-es évektől fellendülő autóvásárlások nyomán ezeket garázzsá alakították. 22 " Mivel Gellénházán a kockaházak általában a régi ház helyére épültek, a gazdasági udvar építményei adva voltak, amiket a pajták kivételével használnak is. Több háznál még ma is a régi, vagyis a század elején épült ólak állnak az udvaron. A szocialista építőipar mellett a szocialista rendszer „Építsük, szépítsük községeinket" versenymozgalma keretében szabályozta és uniformizálta tovább a házak mellett az udvart, az előkertet, így az utcaképet is. A tisztasági mozgalom Gellénházán is megvetette a lábát, és ahogy egyre több ház épült, mind nagyobb erőkkel vettették be a népnevelő munkát annak érdekében, hogy minél többen kapcsolódjanak be a mozgalomba, ahol a jól szereplők házára felkerült a „Tiszta udvar, rendes ház" elismerő tábla. A versemben nemcsak az új, hanem a régi házak tulajdonosai is részt vehettek, ha teljesítették a követelményeket, vagyis: a baromfit nem hagyták szabadon kóncálni az udvaron, hanem a belső udvarba zárták őket, amit kerítéssel választottak el a füves udvarrésztől; virágoskertet alakítottak ki a ház előtt, ha lehetett a kerítésen belül és kívül is; a kutakat megfelelő módon lezárták, hogy abba semmi bele ne hullhasson, és tiszta maradjon a vize. Továbbá az is számított, hogy milyen tisztaságot és rendet tart a gazda a padláson, az udvaron, az istállókban, az árnyékszék körül, amit tanácsos volt klórral vagy DDTvel fertőtlem'teni. 221 Hátráltatták viszont a mozgalom eredményességét az elbontott, régi házak törmelékei és az új házak építésének hulladékanyagai, amik az utcán szétterítve erősen rontották a faluképet. 222 Nem vitte előre a versenyben való eredményes szereplést a vakolatlanul álló házak látványa sem, ezért a VB agitációs munka bevetését határozta el, hogy a lakók körében népszerűsítsék a vakolásra felvehető 90%-os OTP kölesein lehetőségét. 22 ' A népnevelő munka érvrendszerében kiemelkedő helvét foglaltak el a tiszta és ápolt házak, amelyek a tanítás szerint egészségesebb utcaképet mutattak, ahol jobban terjedhet a fény és a kultúra. 224 A házak, azok környezetének építése és szépítése mellett a falu utcáinak vonzóbbá tétele is a program részét alkotta. Az iratokban foglaltak szerint, ugyanis ipari jellege miatt Gellénháza :i " SÁRI 2003 20. J1 " BALASSA M 2002 164. VALUCH 2001 298, ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1968. október 17. : " ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1962. december 7. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1963. május 25. ZML. Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1967. április 13.
