Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Kovács Zsuzsa: Az olajkorszak és hatása a falusi mindennapokra a zalai településeken

jelentős idegenforgalommal bírt, 223 ami leginkább a gyárba érkező delegációk látogatását jelenthette, ezért a vezetés szerint megengedhetetlen, hogy rendezetlen település fogadja az ide érkezőket. A falukép javítása érdekében az utcák fásításában és a falu parkosításában állapodtak meg, ami az esztétikai funkción túl a dolgozók kultúrált kikapcsolódásának szerepét is betölthette.

226 Szabadidő, szórakozás, közhangulat a városias faluban A modern értelemben vett szabadidőt, azaz a pihenéssel és kikapcsolódással töltött időt a parasztság nem ismerte. A falusi gazdaságban a tevékenységek összefolynak, az időt ezért nem napokban vagy hónapokban mérik, hanem a tevékenységek láncolatában.

22 A mezéigazdaság átszervezésével, az iparban vállalt munkával viszont a napi rutin behatárolt időben végzett munkavégzésre, azon kívül pedig, szabadidőre oszlott. Ennek az időnek egy részét a háztáji gazdaság fenntartására fordították, a fennmaradó időben pedig helvét kaptak az új szabadidőeltöltési tevékenységek, mint a rádiózás, majd a TV-zés.

228 A fiatalok csapatai inkább egymás társaságát keresték, ők a kultúrház programjain találtak maguknak találkozási és szórakozási lehetőséget. Emellett Gellénházán egv 300 fő befogadására alkalmas mozi állt a lakosság rendelkezésére, ami a kezdeti nagv népszerűség után, a hatvanas évek végén, amikor egyre több család engedhette meg magának, hogv televíziót vásároljon, háttérbe szorult.

229 Népszerű volt a Nagylengyeli Bányász Sportkör is, amit később Gellénházi Sportkör névre kereszteltek. Itt labdarúgó, teke, úszó, kézilabda, tenisz, asztalitenisz és sakk szakosztályok működtek. A városiassá váló községben, ahol számtalan alkalom adódott a fiatalok szórakozási lehetőségeire, az ifjúság kezdett kicsúszni szülői szigor és a hivatalos ellenőrzés alól is. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a falu lakossága az 1960-as évekre már több mint a duplájára duzzadt (1950-750 lakos, 1964-ben 1671

2

'" ), a fiatalok közül is sokan dolgoztak az olajvállalatnál, pénzt kerestek, egyre önállóbbak lettek, a közösségi normakontroll pedig mind kevésbé tudott érvényre jutni. Az egyre aggasztóbban jelentkező probléma ékes bizonyítékai a VT3 jegyzőkönyvekben évről évre gyakrabban szereplő, a fiatalkorúak züllésével kapcsolatos kérdések. A tanácstagok szerint sok kívánnivalót hagyott maga után a vállalatnál dolgozó fiatalok helytelen, pökhendi magatartása, a buszon ugyanis nem adták át a helyüket a kisgyermekes anyukáknak és az idősebb emberekkel is tiszteletlenül viselkedtek, mert nem köszöntek eleire.

21

' Többször kapták italozáson vagy éppen nagyobb pénzösszegekért folyó kártyajátékon a fiatalokat, amit szintén helytelenítettek.

2

'

2 Egy alkalommal súlyos vétség lehetősége is felmerült, amikor két fiatalkorú egy kislányt akart megerőszakolni, ezért a VB tagjai a tanuló ifjúság esti kimaradásainak ellenőrzését szorgalmazták.

211 Bűncselekményekre azonban nemcsak a fiatalok vetemedtek. Elsősorban a ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1968. március 7. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1967. április 13. MN, Társadalom, 2000, 989. :> MN, Társadalom, 20(10, 990. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzökönyve, 1968. szeptember 19. KSH 1964. ' ; ZM1. Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1962. február 22. :

'

: ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1966. január 2(1. :

" ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1962. november 9.