Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Kovács Zsuzsa: Az olajkorszak és hatása a falusi mindennapokra a zalai településeken
meg. Az 1950-es években az ország áruellátása meglehetősen akadozott, számtalan termék hiánycikknek minősült, mégis ebben az ismeretlen zalai kisfaluban hét bolt látta el élelmiszerrel és egyéb áruval a községben és a környéken lakókat. Egy-két termék kivételével, mint például a táblaüveg, ami itt is rendszeresen hiányzott a polcokról, alapvetően egyenletes beszerzési lehetőségekről beszelhetünk. Más volt a helyzet egves kampányszerűen, nagy mennyiségben fogyó termékekkel vagy az itallal. Ünnepek előtt ugyanis problémát jelentett, hogy elfogyott az élesztő, ami nagy bosszúságot okozott a háziasszonyoknak. A munkásoknak pedig a sörkészletek szűkössége jelentett kényelmetlenséget, ezért a VB. tagjai a probléma megoldása végett egyenletesebb fogyasztásra kérték a lakosságot. Ha az élelmiszerboltból elfogyott a sör, a munkások az italboltba mentek fogyasztani, ahol nemcsak, hogy drágább volt az ital, de még a helv is szűkösnek bizonyult. Egyéb, a kiszolgálásra vagy az árukészletre vonatkozó panasz nem érte a boltot. 206 Az eszpresszó áruellátásával kapcsolatban sem merült fel kifogás, nyáron ugvan egy-két alkalommal kevésnek bizonyult a fagylalt, más termékből azonban megtelelő mennyiségű készletet tudtak raktározni. A bajt itt is inkább a hely szűkössége jelentette. Az eszpresszóban a legkeresettebbek a cukrászán termékek, a feketekávé, csak ezután az ital, amit inkább akkor keresnek a vásárlók, ha már elfogyott a népboltban és az italboltban. A Gin, kevert és dszta rum 10-15%-os forgalmat jelentett, a presszó havi 60.000 Ft-os forgalmából. 2 " Az egyik élelmiszerbolton kívül, ami a falu közepe táján helyezkedett el, a többi az új, olajos részen állt és vélhetőleg a forgalom nagyobb részét is az olajmunkások, valamint családtagjaik vásárlása jelentette. Kiépülő falusi infrastruktúra A boltok mellett a lakosság mindennapi életében leginkább a község saját infrastruktúrájának fejlődése éreztette hatását. A lakótelep után 1957-ben a faluba is eljutott a gáz, ami a lakások korszerű fűtő- és főzőenergiával való ellátását tette lehetővé. Ekkor a vezeték még csak a háztartások 72%-ban \ T olt elérhető, de a hálózatot folyamatosan béivítették. 2 "* 1959-ben már néhány szomszédos faluba is eljutott a gáz, ígv például Gombosszegre, ahol sem iskola sem bolt nem volt, gáz viszont néhány házban már igen. Lickóvadamoson 462 lakásból 426-ban volt áram, 280-ban pedig gáz is. Nagylengyelen kívül azonban a szomszédos települések nagv többségében ekkor még nem jutott el a gázvezeték. 2 "'' Néhány év alatt viszont úgy kiépült a hálózat, hogv országos szinten is ebben a megyében volt a legmagasabb a háztartások gázenergiával vak) ellátottságának aránya. 210 Annak ellenére, hogy az '50-es évek második felében körülbelül egyforma volt a villannyal és gázzal rendelkező házak száma az olajos lakótelephez képest a község és a háztartások villanyvilágítással való ellátottsága kissé elmaradottabbnak tekinthető. 2 " Az elégedetlenség, amely a már korábban idézett VB. jegyzőkönyvdoől is kiderül (ZML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzőkönyve, 1966. február 1.) abból eredhet, hogy amíg a fűtés és a főzés fával is megoldható, így a gáz elmaradása nem jelent olvan égető problémát, az ZML Gellénháza községi Tanács VB jegyzökönyve, I960, február 18. ZML Gellénháza Községi Tanács YB jegyzőkönyve, 1966. február 1. FENYVESI 1987 KSH 1959. KSH 1959. MAGYAR - NÉMETH 1975 3a
