Vidos Dénes: Zalai olajos történetek (Zalaegerszeg, 1990)

III. IRMA, TE ÉDES

HÁZASSÁGI NEVELÉSI KÍSÉRLETEK Középkorú, csinos asszony vitte a szót a társaságban. A téma, mint oly sokszor, a házasság volt. Másfél esztendeje, házasok voltak. Túl az első komolyabb összezördülésen is. Benne a mindennapi robotban. Mindketten egyetemi diplomások, vezető beosztásban, lenn egy olajmezőn Zalában. Januárban esküdtek és egy hét után már elfoglalták munkahelyeiket ott lenn vidéken. Nagy-nagy tél volt, így néhány napot Kanizsán várniuk kellett, míg annyira kitisztították az utakat a hófúvások okozta hatalmas torlaszoktól, hogy a gépkocsik, ha nehezen is, közlekedni tudtak rajta. Már-már összeszoktak, mint házasfelek, de azért még mindig akadt egy-két súrlódási pont, ok közöttük. Érdekes, hogy a nők, a meghirdetett egyenjogúsággal egy sor kellemetlen többletfeladatot kaptak, egyidejűleg megnőtt az agresszivitásuk. Ez abban is megnyilvánult, hogy szerették, ha nekik van igazuk, és mindig törekedtek arra, hogy az övék legyen az utolsó szó. Apró dolgokban is ez volt a helyzet és ez okozta azokat a problémákat is, melyek számtalan műszaki-értelmiségi házasság felbomlásához, de legalábbis megromlásához vezettek. Érdekes ez a veszekedő szituáció orvosbiológiailag is, ugyanis általános jelenségként az ilyesmi a hormontermelés csökkenését követő nemi élet megszűnésével, mint pótcselekvés jelentkezik. Fiatal házaspároknál erről szó sem lehet, és mégis! Napirenden voltak a késhegyig menő viták, melyeket néha a szomszédoktól át is lehetett hallani, de baráti társaságban el is mesélték vélt és valós sérelmeiket. Pedig az a körülmény, hogy valaki kiteregeti belső ügyeit, kibeszéli házastársa hibáit, gyengeségeit, mintegy kipellengérezi őt, egyáltalán nem használ a házasságnak, sőt fokról-fokra erodálja a szeretetet. Mert ugye kedves feleségek! Vajon felizzik-e a szerelem a férjben annak hallatán, mikor a kedves nej egy társasági gyűrűben rákezdi: — Képzeljétek, ez a hülye — enyhébben gyagyula, vagy balfácán — bennehagyta a kulcsot a zárban; kívülről! Rajta az összes kulcsot tartalmazó kulccsomóval. . . Vagy: — Megszereli ez a bimbula a kocsit, kicseréli a kereket, beül a kocsiba és otthagyja az emelőt a szerszámokkal. . . — Vagy, amikor a férj mesélgeti el, milyen baklövéseket követett el a felesége főzés vagy házimunka közben.: — Hát azért fogytam én, mióta megnősültem, mert az asszonytárs mindent odakozmál! Nagyon vallásos és tiszteli a Szent Kozma és Demjén vértanúkat! — Az hétszentség, hogy nálunk minden reggel kifut a tej! és az istennek sem tudom rávenni, hogy nézzen rá egy kicsit. így szokott az ilyesmi kezdődni, aztán keményedik a téma és az intimebb hely-