Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)
II.rész A mi 10 esztendőnk - II/8. fejezet Számadás és megemlékezés
BUZSÁKI FERENC 1891 - 1961 Kaposváron végezte a középiskola négy osztályát, majd egy vaskereskedésbe került tanulónak, majd maradt ugyanott segéd. A tényleges katonaéveit éppen letöltötte, amikor kitört a világháború. Ez a számára további hat évet jelentett katonaruhában. Négy év frontszolgálat alatt, műszaki beosztásban törzsőrmesteri rendfokozatot ért el és közben megkapta a lehetséges összes kitüntetést. Az összeomlás 1918-ban az olasz fronton találta, ez aztán közel két év hadifogságot jelentett számára. Szerencséjére, itt is talált szakmai elfoglaltságot. Hazatérve, a szerveződő új hadsereg polgári alkalmazottja lett, műszaki tiszthelyettesi besorolásban. Itt ismerkedik meg a gépkocsival és alkatrészeivel. 42 éves korában a hadseregtől leszerel, nyugdíjba vonul, de garázsmesteri állást kap Budapesten a Mercedes-Benz üzemében. Két év után Zalába költözik, szőlészettel-gyümölcstermeléssel kezd foglalkozni. 1942. őszén raktárosként kap állást a MAORT pusztaszentlászlói üzemében. Szakterülete: vas- és fémáruk, szerelvények. Itt jól hasznosítja régebbi ismereteit, ezt a vezetők nagyra értékelik. Megbecsült tagja volt a raktáros csapatnak. Nyolc év szolgálat után, 1950-ben áthelyezést kap Kerettyére, ezt azonban már nem fogadta el, nyugdíjas lesz. A MAORT-hoz kerülése előtt kialakult két tevékenysége. A ház körüli minden munka, festés, mázolás, tető- és bútorjavítás elvégzése, ehhez szerszámok, eszközök beszerzése és nagy rendben tartása (gyalupad, szerszámkészlet, fúrók, vésők, stb.). A másik, a legkedvesebb elfoglaltsága, a szőlő és gyümölcsös ápolása. A hegyen a szép présházban jól karbantartott borászati eszközök (prés, hordók), de a vendégfogadáshoz szükséges edények is ott sorakoztak. A gyümölcsfákkal is tudott bánni, elsősorban barackfái voltak szépek. A szőlő sok munkát adott, hiszen két tagban több mint 500 négyszögöl területet kellett jól megművelni. A 30-as években már egyetlen tőke direkttermő szőlője sem volt. A teljes állományt olaszrizling és saszla adta, ezekből jó bor készült. Ezt a sok vendég bizonyította. Munkatársai közül többel tartott baráti kapcsolatot is, így Csetkovics Istvánnal, Pálffy Istvánnal, Czigány Sándorral. (Söjtörön - és ezt jóleső érzéssel írom le - apámmal szinte napok alatt alakult ki 1936-ban barátság, ez aztán családi kapcsolattá nőtt.)