Benke István, Peter Huber: Palackba zárt bányászat (MOIM Közleményei 29; Zalaegerszeg, 2006)

BÁNYÁSZPALACKOK AZ EGYKORI OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉRŐL

BÁNYÁSZPALACKOK AZ EGYKORI OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉRŐL TÜRELEMÜVEGEK Türelemüvegeknek nevezzük a népművészet azon tárgyait, amelyekben a faragványokat egy palack belsejében - művészi módon és irreverzíbilisen bezárva - helyezik el. A kiválasztott üveg olyan akadályt jelent az alkotónak, amelynek legyőzéséhez nagy ügyesség szükséges. Az alkotó minden palack készítésénél igyekszik kihangsúlyozni a beépítés látszólagos lehetetlenségét, hiszen a beépített alakok és szerkezetek nagyobbak, mint az üveg nyakának belső átmérője. A szétvágott részdarabokat ezért jól megtervezve az üveg belsejében kell összeállítani, és ékkel, csapszeggel, vagy ragasztással egybeépíteni. Ehhez megfelelő finom és hosszú csipeszek, szögek, fogók, drótok stb. kellenek, amelyeket gondosan és óvatosan kell használni. A türelemüvegek leggyakoribb típusaiba hajókat, vallásos tárgyú faragásokat, talányos szerkezeteket és bányászjeleneteket építenek be. Egyéb témák is előfordulnak: szövőszék, vagy kötőgép másolata egy palackban, vagy esküvői jelenet ábrázolása. Egy 1780-ból származó debreceni hagyatékleltár szerint például egy üvegbe beépített „vadállat park" szerepel. Egyik másik türelemüvegbe kötőszék van beépítve, amelyet J. C. Held készített és 1719. május 30-ra dátumozott. A palack ma az erlangeni városi múzeumban található és egykor harisnyakötő szoba jelképeként szolgált. Egy másik hasonló türelemüveg ugyanúgy egy kötőszékkel (a palack eredetileg mint harisnyakötő szobajelenet szerepelt a vendéglőben annak törzsasztalánál), szintén J. C. Heldtől származik. 1737. március 30-i dátummal és ma a wilhemsdorfi (Mittelfranken) tanácsházán őrzik. A tengerészek által készített vitorlás hajós palackokhoz, amelyek a 19. században terjedtek el, csaknem kizárólag kerek üvegeket használtak, és egy talpazatra fektetve helyezték el azokat. A legrégibb ilyen üveg dátuma 1784, és egy török vagy portugál háromárbocos hadihajó modellje. A Lübeck Hanzaváros Művészeti és Kultúrtörténeti Múzeumban található üveg készítője Giovanni (Gioni) Biondo velencei lakos volt. Igen elterjedtek voltak a vallási motívumokat tartalmazó türelemüvegek (szentek tisztelete, Krisztus szenvedése, szentségtartók és hasonló tárgyak). A legrégebbi vallásos tárgyú türelemüveg 1736-ból származik, ez most a müncheni Bajor Nemzeti Múzeumban van elhelyezve. Ugyanettől a készítőtől egy hasonló, 1753-ból származó türelemüveget őriznek egy német magángyűjteményben. Néha előfordul a kálvária-hegyet ábrázoló palack is (például ami a Selmecbányái Scharffenberg barokk építményéről készült 1747-1751 években). Egyértelműen Selmecbányái származásuk miatt ezeket az alkotásokat a következőkben szintén figyelembe vesszük. (1)