Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
A KOMPRESSZORÁLLOMÁSOK ÉPÍTÉSE
Ahol a part szakadt Guszjátyinban is az erdő kivágásával kezdődött a kompresszorállomás építése. Mivel itt érett erdőtől, tehát nagyméretű fáktól kellett megszabadítani a területet, szakembereket kellett meghívni a munka elvégzésére. Egy alföldi erdőgazdaság fakitermelő brigádja vállalkozott a feladat elvégzésére. Megérkezésük után tüstént hozzáláttak a munkához. Szépen haladtak, amikor is közeledett a húsvét. A favágók jelezték, hogy ők szeretnének az ünnepekre szabadságot kapni és hazamenni. Természetes, hogy erről szó sem lehetett, hisz ők erre a célfeladatra jöttek ki, ami előzetes számítások szerint 3-4 hónap alatt elvégezhető volt. Ezt a rövid időszakot még szabadsággal is megszakítani, sehogy se fért bele felfogásunkba. így aztán a szabadságból természetesen nem lett semmi. Röviddel húsvét után ellátogattam a guszjátyini kompresszorállomás területére. Látom, hogy az erdőirtás a vége felé közeledik, egy szép fa viszont még árván álldogált a kiirtott terület illusztris helyén. - Hát ez miért maradt meg? - kérdezem a telepvezetőt. - A brigádvezető azt üzente - válaszolt a telepvezető -, hogy arra a fára kösse fel magát az, aki nem engedett bennünket haza húsvétra. Ez is egy formája volt a véleménynyilvánításnak, a munkát viszont tisztességesen az elvárt határidőre elvégezték. És ez volt a lényeg. A fa, mindaddig, amíg nem akadályozta a munkát, ott álldogált egymagában. A guszjátyinban dolgozó magyarok egyébként elnevezték „a Vajda fájá"-nak, ugyanis ez volt a beceneve az ottani telepvezetőnek. A „Vajda fája" is kedves kis epizódja volt a kompresszorállomás építésének. Ami viszont Guszjátyinnal kapcsolatban sok év multán is emlékezetes marad, az nem egy egyszerű epizód volt. Minden, valamire való építmény tervezésének megkezdése előtt talajmechanikai - szükség esetén felszíni geológiai - vizsgálatokat kell végezni. Egy nagyteljesítményű kompresszorállomás tervezésénél erre különös gondot kell fordítani. Guszjátyin esetében, a Zbrucs folyó jobb oldala - ahol a folyó erősen balra kanyarodik - a domboldal meredek volta, különösen indokolttá tette a tüzetes és alapos talajmechanikai vizsgálatokat. Ahogy az állomás földmunkái során kiderült, a szovjet tervezők felelőtlenül jártak el.