Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

A KOMPRESSZORÁLLOMÁSOK ÉPÍTÉSE

A KOMPRESSZORÁLLOMÁSOK ÉPÍTÉSE A végleges kommunális létesítmények építésének területén történt jelentős előrehaladás lehetővé tette, hogy építőkapacitásokat csoportosítsunk át az ipari létesítmények előkészítésére. A kompresszorállomások helyeit egy erre kijelölt szovjet bizottság választotta ki. A12 hektár nagyságú területeket minden esetben mezőgazdasági müvelésre alkalmatlan helyen jelölték ki. Hyen szempontból a három állomáson egymástól jelentősen eltérő építési feltételekkel találkoztunk. Bogorodcsániban egy mocsaras, rossz minőségű erdővel borított, enyhén lejtős területre esett a bizottság választása. Az erdő kiirtása után a területet l-l Vi, helyenként a 2 métert is elérő vastagságban fel kellett tölteni. Ehhez úgyszintén a közelben (10 km-re) lévő folyók hordalékát használtuk fel. Mivel ezt az állomást az első lépcsőben kellett üzembe helyezni, itt kezdtük meg leghamarabb az előkészítést. Huszton,áho\ a második lépcsőben kellett megkezdeni az üzemeltetést, találkoztunk a legkedvezőbb építési feltételekkel. Itt, ahol a Kárpátok lankáit már elnyeli az eddig benyúló síkság, egy a környezetből enyhén kiemelkedő gyepes, gyakorlatilag sima felületű domb adott otthont a kompresszorállomásnak. Guszjátyinban a Zbrucs folyó partjához közel jelölték ki az állomás helyét. A folyó kanyarulata, az erdővel borított terület kb. 30 fokos lejtése ugyan természeti szépségét illetően a legszebb fekvésű állomás kiépítését tette lehetővé, viszont a nehéz geológiai és talajviszonyok miatt itt találkoztunk a legtöbb nehézséggel. Mind a három helyen technológiailag teljesen egyforma kompresszorállomást kellett megépíteni. Különbség csak a melléklétesítményeinek jellegében és volumenében mutatkozott attól függően, hogy adott helyről milyen hosszú csővezetéki szakaszt kellett kiszolgálni, illetve emiatt hány főnek kellett munkafeltételeket biztosítani az állomáson.