Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

A MUNKAVÉGZÉS EMBERI FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI

Magyarország és az építés helyszíne között ingázók, a munkával öszszefíiggő haza- és visszautazok és szabadságról érkezők által hamarosan kibővült a kereskedelem tárgyát képező árucikkek listája. A Magyarországról hozott és az akkori Szovjetunióban keresett árucikkeket igen nagy haszonnal lehetett értékesíteni. Különösen jelentős kereslet nyilvánult meg a különböző női és férfi divatcikkek iránt. Elsősorban a farmernadrágok és egyéb farmeranyagból készült divatcikkek szerepeltek a magyarok ajánlatában és a szovjetek megrendelésében A különböző szovjet szervek rövid időn belül felfigyeltek a gyorsan növekedő és bővülő magánkereskedelemre. Hamarosan jelentkeztek is illetékes vezetők, akik úgymond feladatuknak tekintették a tartózkodási egyezmény vonatkozó előírásai betartásának ellenőrzését, az erkölcstelennek vélt jelenségek megakadályozását. Természetes, hogy a különböző szintű magyar vezetőket keresték meg és követeltek tőlük olyan intézkedéseket, amelyekkel meg kell akadályozni ezen nem kívánatos mozgalmat. Engem, mint a Létesítményi Főigazgatóság vezetőjét is többször megkerestek és felszólítottak az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenység beszüntetésére. Egyik alkalommal a megyei pártbizottság egyik osztályvezetője hívott magához. Leültetett, majd miután kölcsönösen érdeklődtünk egymás hogyléte iránt, rátért a lényegre. Kellően udvariasan, de nagyon is. határozottan fogalmazta meg kifogásait a magyar építők üzérkedését illetően. Kifejtette, hogy ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mivel ez nagyon rossz fényt vet a magyarokra, és kért, hogy minden áron vessünk véget ennek a széles körben elterjedt és illegális haszonszerző mozgalomnak. Mondandójával igyekezett úgy sarokba szorítani, hogy ne tudjak kibújni a felelősség vállalása alól. Kissé hosszas várakozás után a következőkkel törtem meg a csendet. Az eddigi gyakorlat, de az elmélet szerint is - ugyancsak udvariasan válogatva meg szavaimat próbáltam válaszolni a felszólításra - a legegyszerűbb kereskedelmi ügylet megkötéséhez és lebonyolításához két félre, eladóra és vevőre van szükség. A kifogásolt esetekben a magyarok az eladó szerepét töltik be. Velük szemben vevőkként a szovjet állampolgárokjelennek meg. Ebből logikusan következik, hogy e jelenségek esetében a felelősség kérdése fele-fele arányban oszlik meg. Ha nem lennének vevők, nem lennének eladók sem. Minket azért küldtek ide, hogy