Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

FELKÉSZÜLÉS

Az egyetértést és támogatást elősegítette az a tény, hogy a hetvenes évek magyar építészete - belső és külső tervezés, kivitelezés - esztéti­kailag és minőségileg jelentősen meghaladta az akkori szovjet színvo­nalat, minek következtében a helyi vezetők örömmel fogadták javasla­tunkat. Gyorsan megszerveztük a magyar tervek adaptálását, majd megszerez­ve a szükséges engedélyeket, véglegesen elhatároztuk a magyar tervek szerint történő kivitelezést. Ily módon sikerült elkerülni a rendkívül munkaerő igényes, hagyomá­nyos építési technológiát, amelyet Magyarországon már régóta nem alkal­maztunk. Elavultnak és divatja múltnak tünt, hogy többszintes épületeket, lakóházakat, iskolákat és más középületeket téglából építsünk. Helyette alkalmazhattuk a sokkal kisebb létszámot igénylő nagyméretű, előre gyártott elemek és panelek felhasználásával járó építési módszert. A szovjetek által „magyar" módszernek nevezett megoldást más orszá­gok is átvették. A németek, akik nagyon gyorsan elkezdtek téglával épí­teni - a magyar szakaszon folyó munkák alapos tanulmányozása után -, menet közben tértek át saját terveik, anyagaik, berendezéseik felhasználá­sára. Az akkori döntés helyességét később az is igazolta, hogy az orenburgi vezeték építését követően az urengoji és jamburgi vezetékekhez tartozó hasonló létesítmények kivitelezésénél is - ezek építésében mi magyarok nem vettünk részt - a helyünkre, az ötödik szakaszra felvonult keletné­metek, majd azt követően a csehszlovákok is, ugyan úgy saját terveik technológiájuk és anyagaik felhasználásával építettek. Terepszemle és ismerkedés 1975 júniusában a már korábban kinevezett vezetők 12 fős csoportja ki­utazott az építés helyszínére, hogy felvegyük a kapcsolatot az illetékes szovjet vezetőkkel, és velük egyeztessük és megteremtsük az első építő csoportok kiutazásának, élet- és munkakörülményeinek a feltételeit. Első állomásunk Huszt városa volt, amelynek szomszédságában kellett fel­építeni a magyar határhoz legközelebb eső, a teljes gáztávvezeték leg­utolsó 22. számú kompresszorállomását. Találkozás és ismerkedés a váro-

Next

/
Thumbnails
Contents