Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

ORENBURG HORDALÉK A

Ismét a Népszabadság jóvoltából tudtam meg. hogy a lőrinci Liget filmszínházba invitálják azokat, akik vagy az orenburgi gázvezeték építésen, vagy Tengizben dolgoztak. Elmentem. Úgy érzékeltem, a Mai Nap című bulvárlap szervezte az összejövetelt. Néhány százan gyűltek össze. A színpadon elhelyezett asztal mögött öten­hatan foglaltak helyet, Réz Kata a teremben fel-alá mászkálva próbálta a saját szája íze szerint szervezni az eseményeket. Úgy emlékszem a szín­padon helyet foglaló Mai Nap főszerkesztője nyitotta meg az összejövetelt, majd az ugyancsak a színpadon ülő - általam ismeretlen orvos - emelkedett szólásra. Nagyon óvatosan fogalmazva kezdte mondanivalóját. Rövidesen rátért a lényegre, és azt kezdte fejtegetni, hogy az eddigi vizsgálatok és a helyszíni tapasztalatok egyelőre nem támasztják alá a panaszokat. A teremben ülők egy része hangos nemtetszéssel reagált az elhang­zottakra. Réz Kata, lentről a színpadon tartózkodók felé címezve közbe­szólt - bekiabálva -, hogy a dolgozóknak egészen más a véleményük. Óriási helyeslés fogadta Réz Kata beszólását, aki önkényesen felszólította egyik, nyilván általa ismert személyt, mondja el ő a tapasztalatait. Monda­nivalójának tartalma és színvonala hasonló volt a riportcikkekben észlel­tekhez. A színpadról szóló orvos kevés sikerrel ugyan, de próbálta foly­tatni mondanivalóját. Fogalmazási készségem nem elegendő ahhoz, hogy pontosan, érzékel­hetően leírjam a teremben a hangulat alakulását, a rend fokozatos felbo­rulását. Réz Kata önkényes beszólásai a feszültség növekedését remekül szolgálták. Ily módon próbálta elérni, hogy az összejövetel az ő elképzelése szerint alakuljon, és az ott történtek mindenben az általa már több helyen megfogalmazottakat támasszák alá. Az összejövetelen jelen volt az időközben megalakult Orenburgi Gáz­vezeték Áldozataiért nevű alapítvány jogügyi képviselője. Szándékomban volt, hogy felvegyem vele a kapcsolatot. Az összejövetelen tapasztaltak miatt azonban elálltam ebbéli szándékomtól. Teljesen kilátástalannak ítéltem meg annak esélyét, hogy közreműködésemmel, bekapcsolódá­sommal meg lehessen állítani ezt a rágalomhadjáratot, aminek hátterében a politikai indíttatáson és a haszonszerzés reményén kívül semmit nem tudtam elképzelni. Az összejövetelről - amely végső soron teljes kudarcba fulladt -, ahova inkognitóban érkeztem, ugyanúgy inkognitóban távoztam.

Next

/
Thumbnails
Contents