Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Hangyál János

rendezéseket. Már ismert volt a battonyai mező, azt is tanulmányoztam. Az ismerkedésemet azzal fejeztem be, hogy a viszonylag kevés dolgozó névsorát megtanultam és úgy mentem Orosházára, hogy mindenkinek tudtam kívülről a nevét. Március második felében mentem le végleg. Családomat még nem tudtam vinni, mert a lakás még nem volt meg. Nagyon kemény tél volt abban az évben. Igyekeztem megismerkedni a konkrét helyzettel, a termelőberendezésekkel. Nagyon sok termelési probléma volt a hideg miatt. Néhány száz tonna az éves termelés. Kezdéskor az én „komfortos" irodám egy hullámlemez bódé volt ami a kazánház mellett állt. A radiátort termelőcsőből csináltuk, hogy jó meleg legyen. Pár hét múlva olyan beteg lettem, úgy megfáztam, hogy az orvosok hazaparancsoltak Lovásziba. Azt, hogy mennyire voltam beteg, azzal tudnám jellemezni, hogy az orvos nem akart hozzájárulni a kísérő nélküli utazáshoz. Pár hetet fekve kellett eltöltenem. Még sokáig éreztem ennek a betegségnek az utóhatásait. - Akkor már Szolnokon volt a bázis? Igen. Orosházán elkezdődtek az építkezések. Ezekben az években rengeteget dolgoztam. Hajnaltól késő estig kint voltam a mezőben az építkezéseken. Nagyon nagy volt a terhelés. A gárda, rajtam kívül egy mérnök, pár kezdő technikus és a környező falvakból verbuvált képzetlen munkások, akiket mi kezdtünk oktatni, hogy szakmunkás legyen belőlük. Szervezetileg a termelési osztályvezetőhöz tartoztam. Ferenczi Imre volt ott, utána jött Fekete Imre. A termelési kérdéseket velük kellett megbeszélnem. Munkajogilag a főmérnökhöz tartoztam, státuszom üzemvezető mérnök volt. Akkor épültek a gyűjtőállomások, a gerincvezetékek, a gázüzemek. 1963-ban egy provizóriummal kezdődött meg a földgáztermelés, kiszállítás. Erre épült meg az Orosházi Üveggyár, odavittük a magas C0

2 tartalmú gázt az üveggyártáshoz. Gyerekesnek tűnő élmény: az Orosházi Üveggyárban az első égőt személyesen gyújtottam meg, mert nem mertek hozzányúlni. Kiépítettük a mezőt. Akkor kezdett el az „Alföld" felfejlődni. Battonya már termelt. Időközben megtalálták a mezőhegyesi mezőt, Tótkomlóst, Hajdúszoboszló már üzemelt. Ebben az időben találták meg Üllést és Szánkót is. Nagy fejlődési szakasz volt. Az én működési területem