Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Dr. Dank Viktor
Az egyik ilyen tevékenységi sík az ipari munkám volt, melyet részben vidéken üzemnél-vállalatnál, részben 1960-tól 1984-ig bezárólag Budapesten az OKGT keretein belül folytattam. 1964-1984 között tröszti szintű geológiai irányítója voltam a hazai szénhidrogén-kutatásoknak. 1984-1990 között a Központi Földtani Hivatal elnökeként továbbra is érdemi befolyásom volt a hazai nyersanyagkutatásokra, készletfelmérésekre és értékelésekre, így az olajipariakra is. Ezen a síkon a tonnák, a köbméterek, a mérlegbevitt új, kitermelhető készletek számítottak, ezeken kívül bizonyos naturáliák teljesítése is kemény feltétele volt az elismerésnek. A legbüszkébbek a készletnövekedési eredményeinkre vagyunk. Azért fogalmazok többes számban, mert az ipari szénhidrogén-kutatások összehangolt csapatmunkát igényelnek. Kiváló munkatársaim voltak a kutatóvállalatok (üzemek) főgeológusai: Bíró Ernő, dr. Vándorfi Róbert, Varga Imre, hogy csak a geológus vezetőket említsem. Ez a 20 éves periódus a hazai szénhidrogén-kutatások mindmáig terjedően legeredményesebb időszaka volt. Szeretném ezt konkrét adatokkal is alátámasztani, melyek kitörölhetetlenül élnek emlékezetemben. Ebben az időszakban közel 120 új szénhidrogén előfordulást sikerült felfedeznünk. Ha kezdettől, 1936-tól 1984-ig felfedezett készleteket 100%-nak vesszük, akkor ebből 70%nyit a mi csapatunk talált meg. És ez a szénhidrogénkészlet adta azután az alapot az olaj- és gáztermelés erőteljes növeléséhez. Jelenleg is ezekből folyik a MOL extraprofitot hozó szénhidrogén-bányászata. Ezek a készletgyarapodásokat létrehozó kutatási eredmények meghatározóan járultak hozzá, hogy a hazai olajipar már OKGT korában is mint az ország legnagyobb adófizetője az országos vállalati top-lista élére került. Úgy gondolom, hogy ezekre az eredményekre az akkori csapatom valamennyi tagjának és jómagámnak is méltán szabad büszkének lennünk. - Tudomásod szerint ezek az értékek, az előfordulások száma és a felfedezett készletek aránya napjainkig hogyan változott? A szénhidrogén-kutatások alapkövetelménye, hogy minél kevesebb ráfordítással, minél jelentősebb készletek felfedezése váljék lehetővé. Minthogy a kutatás legköltségigényesebb tevékenysége a mélyfúrás, ez azt is jelenti, hogy kevés fúrással nagykészletű telepekbe mélyített,
