Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Dank Viktor

vánt információk elkészítésének. Itt meg kell küzdeni a természettel, az ismeretlennel, itt újakat kell alkotni folyamatosan. Prognosztizálni kell évmilliókkal visszafelé: mikor, milyen körülmények lehettek a kedvező szénhidrogén-képződéshez, mennyi lehet egy terület potenciális készlete. Prognosztizálni kell a jövő felé: az egyes időszakaszokban (tervperiódusokban) mennyi szénhidrogén mennyiséget, olajat és gázt fogunk találni, de ez biztos legyen ám, mert a termelési tervekbe be lesz kalkulálva! Hát ahogyan Bernáth Aurél festőművész könyvének címe mondja: „így éltünk Pannóniában!" - Nagyon hasznos lenne, ha erről a kérdésről, az 50-es 70-es években kialakult káderpolitikáról elmondanád a véleményedet. Az 50-es évek hivatalos kormányzata az egypárt rendszer és a kommunista rezsim hatalmon állása következtében minden olyan elvi, ideológiai, szellemi, gazdasági, műszaki, társadalmi kategóriát preferált, ami keletről, a Szovjetunióból pontosabban Moszkvából, a kommunizmus Rómájából fakadt. Bár, és ezt el szokták hallgatni, az alapelvek tudományos kidolgozása a Rajna mentén (Marx) és a Themze partján (Engels) történt meg. Ezért az ottani minden egyéb kiválóbb, mint bárhol a világon máshol. Ez áll az oktatásra is. Következésképpen tehát aki a SZU-ban tanult, az mindenkinél, a föld bármely pontján kiképzett szakembernél többet tud. Ez nem csak a szakmai ismeretekre, hanem és főleg a politikai képzettségre, meggyőződésre és ebből fakadóan a megbízhatóságra is vonatkozik. A kint végzettek többségükben ennek megfelelően, természetes módon kihagyták az úgynevezett szamárlétrát, az alulról történő kezdés keserveit és azonnal vezető állásokba kerültek. Ez azzal járt, hogy kialakult egy klikk, melynek tagjai jól ismerték egymást, elitnek számítottak és támogatták is egymást. Ilyenek voltak: egykor a régi piarista diákok, a Ludovika Akadémián végzettek, a spanyol polgárháborúban részt vettek és így tovább. Ez a körülmény megosztotta a szakmai társadalmat, és az egyéb helyeken Magyarországon, NDK-ban, Romániában, Csehszlovákiában végzettek ellenszenvét, elégedetlenségét váltották ki, nemcsak a személyekkel, magával a gyakorlattal, hanem a kormányzattal, rezsimmel szemben is. Politikai vonatkozásban is hasonló volt a helyzet. Az illegalitásban itthon dolgozók, szervezkedők, baloldaliak, kommunisták alacsonyabb rendűeknek számítottak és a Szovjetunió-