Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Trombitás István
izolált továbbképzése más szempontból is hasznos. Együttlétünk alatt ugyanis egymástól is tudtak tanulni és ilyen körülmények között a figyelmük teljesen az adott témára koncentrálódott. Azt is bevezettük később ennek a tapasztalatnak a birtokában, hogy egy-egy fontosabb vállalati ügy megtárgyalására vállalaton kívüli helyszínt választottunk. - Meddig jutottatok el a módszer alkalmazásában? A legfontosabb dolog annak a felismerése volt - ahogy azt mi egymás között mondogattuk is - hogy a vezetők (az emberek) egymáshoz való viszonya szépen, fokozatosan megváltozott és alkalmassá vált a vezetői gárda arra, hogy nehéz körülmények között is tudjanak egymással kommunikálni, együtt dolgozni. Nagyon nagy pozitívumnak tartom, hogy vállalati stratégiát készítettünk önállóan, és a vállalati tevékenység részévé tettük a stratégiai tervezést. Teljesen új szervezeti és működési formát, illetőleg rendszert vezettünk be. Az is fontos lépés volt, hogy meghonosítottuk a kontrolling rendszert a vállalati mechanizmusban. A tanfolyamok és tréningek természetesen tovább folytatódtak, és ahogyan nőtt a végzett hallgatók száma, úgy növekedett a rendszerben résztvevők száma is. A végén már több mint 500 főt tett ki ez a szám, és eljutottunk a művezetők szintjéig. - Hogyan jelentkezett ez a nagy munka a konkrét vállalati eredményekben? Ezt nehéz megmondani, mert nincsen mihez hasonlítani az eredményt. Mindenesetre a vállalat minden vonatkozásban teljesítette, évről-évre a terveket, mutatókat, amelyeket előírtak számára, és gazdaságosan működött. Be kell látni, hogy ez a rendszer sok szempontból ellentétes volt az akkori tervutasításos rendszerrel. A vállalati szervezetet teljesen átalakítottuk 1990-re. Divíziókat hoztunk létre a szakmai profilok szerint, számszerűleg 12-t. Ezeknek kevés mutatót írtunk elő: az eredménytervet, a létszámot, és az anyagkészletet. Mi tulajdonképpen a nem piacgazdaság körülményei között felkészítettük a vállalatot - anélkül, hogy sejtettük volna a rövidesen bekövetkező változásokat - arra az ugrásra, amit a piacgazdálkodásra történő áttérés igényelt. Következő lépésként arra készültünk, hogy a divíziók átalakulnak teljesen önálló, önelszámoló szervezetekké - azután akár le is válhatnak, akár Kft.-ké is alakulhatnak. A dokumentáció elkészült, ma is megvan.