Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Trombitás István

nagy, későbbi sorsomat is meghatározó hatással voltak rám. Talán még azzal kiegészítem - ezen elgondolkodtam később, amikor már vezetői beosztásba kerültem - hogy Kerettye amiatt is kitűnő iskola volt, mert az említett embereken túlmenően olyan tisztességes közegbe, kollektívába kerültem, amelyben az értelmes, szorgalmas, tisztelettudó, becsületes zalaiak meghatározó szerepet vállaltak és töltöttek be. így amellett, hogy műszaki feladataimat végeztem, a tágabb környezet szellemét, mentalitását is átvettem. Különben sokat emlegették az itteniek azt is, hogy miként vették át a „MAORT-os" olajos szakmai ismereteket, a gondolkodásmódot. Amint a közülük is első zalaiak elmesélték, a 30-as évek végén a bérek lényegesen magasabbak voltak, mint az országban bárhol. Az órabér a legjobb napszámmal ért fel. Ez egy természetes kiválasztódást is eredményezett. Hasonló folyamat játszódhatott le a szomszédos Lovásziban is. Természetes, hogy innen az új olajmezőkre: Nagylengyelbe, majd az Alföldre kerülők, az új munkahelyen igyekeztek nem csak szakmai, hanem egyéb, emberi tapasztalataikat is átadni, tovább vitték az „olajos szellemet". Úgy gondolom, az elmondottak bizonyítják, hogy személy szerint rám nagy hatást gyakoroltak a kerettyei esztendők és ezek az egész későbbi pályafutásomra, szakmaszeretetem erősödésére is jelentős befolyással voltak. Számomra a magyar olajipar bölcsője: Kerettye, valóban bölcsőt jelent. Az embernek ritkán van módja elmondani - ezért a lehetőséget így is kihasználom - hogy mindazokra, akikkel együtt dolgoztam Kerettyén - és akik közül ma már sajnos sokan nincsenek közöttünk - nagyon hálás és köszönetteljes gondolatokkal és érzésekkel tudok csak visszaemlékezni. - Lenne egy kérdésem még ezzel a korszakkal kapcsolatban. Te később magas vezetői beosztásba kerültél. A vezetési stílusodra is hatással volt ez az időszak? Csak az lehet a válaszom, hogy igen. - Kicsit átugrom napjainkra mert mostanában különösen gyakran eszembe jutnak azok az évek, a stílus, az ott megérzett „olajos" mentalitás. Úgy fogom fel, hogy annak idején a zalai, (egy kicsit a Sopron és Vas megyei) emberek tisztessége, szorgalma, munkaszeretete jól ötvöződött a MAORT igénye -