Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Dr. Tóth József
tette, hogy el kíván menni tőlünk, mert kapott egy sokkal jobb ajánlatot. A csattanója a dolognak, hogy az ajánlattevő egy budapesti festékgyártó kisiparos, aki a jelenlegi fizetésének a háromszorosát ajánlotta fel. Amikor én csodálkozva rákérdeztem, hogy hol az elhivatottság, a tudomány szeretete, a régi lelkesedés, - a válasz az volt, hogy a körülményei megváltoztak azóta, családot alapított, ez nagy felelősség, nem mulaszthatja el a felajánlott lehetőséget. Ez csak egy példa a sok közül. Az én igazgatói működésem alatt 7, azaz hét tehetséges ember ment el tőlünk hasonló indok alapján. Pár év munka után, amikor már itt lendületbe jöttek, elmentek. Ez ma is a legnagyobb gond, a megfelelő utánpótlás biztosítása. A helyzet az, hogy a laboratórium állománya gyakorlatilag elöregedett. Úgy sikerült most nem régen utánpótlást szerezni, hogy az egyetemeken végrehajtott létszámcsökkentések során a miskolci egyetemről elbocsájtott tehetséges fiatalokból átvettünk két fiatalt. Remélem, hogy véglegesen itt is maradnak. - A mostani személyi változástól - Glatz Ferenc akadémiai elnökké választásától - várható valamilyen változás? Az előző elnök Kosáry Domokos, nagyon sok pozitívumot hozott az Akadémiának, elsősorban azzal, hogy megvédte az Akadémia intézményrendszerét, mert nagyon erős lobby alakult ki az akadémiai intézetek hálózatával kapcsolatban, amely azt célozta meg, hogy alakuljon egy külön kutatási minisztérium, amelynek a hatáskörébe tartoztak volna az összes magyar kutatóintézmények. Ezt Kosáry határozott állásfoglalása akadályozta meg, jórészt az általa erősen támogatott Akadémiai Törvény létrejöttével. Ez a törvény rögzíti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elválaszthatatlan része a kutatóhálózat, gyakorlatilag az akadémiai intézetek. Ezzel egy kiemelkedő tudománytörténeti jelentőségű lépést valósított meg. Nagy ember, akinek a stílusa, vérmérséklete, nem utolsósorban a háttere, tudása, politikai múltja egyedülállóan alkalmassá tette az elnöki munkára. Nem tudom hangszalagra való-e a következő történet - legfeljebb kimarad a szövegből. Annak idején, mint igazgatót meghívtak a közgyűlésekre. Amikor első ízben, még az Antall kormány idején, Kosáryt választották meg elnöknek, - voltak más jelöltek is, de egyértelmű volt, hogy Őt választják meg.
