Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Szalóki István

Tömböczky, dr. Pápai, Tilesch, dr. Kókai, Miklós Tibor, dr. Megyeri, dr. Kis Bertalan. Elnézést kérek azoktól akiknek a neve hirtelen nem jut eszembe. Ugyancsak sikeres volt a szakmák együttműködése a szeghalmi munkánál. Sikerült kellően láttatni, hogy a kb. 50 db kutatófúrás helyett akár 20 is elég lett volna, ha 1-2 fúrás árán részletező szeizmika készül, mint ahogy azt itt és Kiskundorozsmán is sikerrel végeztettük el a „feltáró" fázisban. Az utóbbi mezővel kapcsolatban szívesen emlékszem vissza, hogy itt - már mint az NKFV bányászati főmérnöke - sikerült „kierőszakoljam" az első magyarországi vízszintes fúrás kivitelezését. Ennek sikere alapozta meg ezen műveléstechnológiai eszköz és fúrástechnológiai bravúr kiterjedt alkalmazását hazánkban. Összességében - sok más szakemberrel együtt - szerencsésnek mondhattam magam - még ha az olajipari pályafutásom 33 éve dicstelenül is ért véget, - mert tevékenységem ideje egybeesett azzal az időszakkal, amikor az alföldi - és ezzel együtt a hazai - kőolaj- és földgáztermelés kulminált. A MOL létrejötte előtt az NKFV üzemeiben termeltük ki a kőolaj 80-85 %-át, a földgáz 90% feletti hányadát. Ennek eredményeként lett az NKFV 1990-91 -ben az összes hazai vállalat közül a legnagyobb gazdasági eredményt produkáló vállalat. A rendszerváltást megelőzően a hazai kőolaj és földgázbányászat az adott gazdasági, politikai elvárásoknak megfelelően, azon követelmények közepette jól működött. Hogy működhetett volna még jobban? Igen! Hogyan? Ezek közül néhányat emelek ki: - ha a kutatás és termelés szervezetileg, szakmailag, gazdaságilag nem elkülönítetten működött volna; - ha a kutatás befejezését követően nem telt volna el 6-8 év átlagosan a termelésbeállításig az Alföldön, és érvényesülnek a tőkebefektetési megtérülési szempontok; ha a kutatás - feltárás számlázása - takarékosságra ösztöntő módon, azaz - nem ráfordításos alapon történt volna ; - ha a kutatás irányítói és a kivitelezés eszközeit üzemeltetők nem egy érdekeltségi rendszerbe (azonos vállalat) tartoztak volna; - ha az eszközök (fúróberendezések) száma nem lett volna túlzott és nem azok diktálták volna a tempót, a mennyiségi szemléletet érvényesítve;