Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Szalóki István

szerepét a 60-as évek munkáinak vonatkozásában. Hozzá hasonlóan precízen írtuk a noteszokba a fúrások, kutak adatait, az azokkal kapcsolatos megjegyzésekkel. Ma is őrzöm jóval több mint ezer kút fontos információit, noha a hetvenes években abbahagytam ezt a gyakorlatot. Kissé önző, szűk szakmai, sokszor egyéni érdeket és nem az olajbányászat egészét szolgáló munka volt az: nem az „utókor" javát szolgálta. A noteszok „háttérinformációi" nem voltak mindenki számára hozzáférhetők. Ezek pótolták a korszerű adattárolókat, melyeket - kút-, telep-, vagy mező- „orientált" adatbázisát - sajnos a mai napig sem sikerült kialakítani. Ennek egyik legfőbb oka a szakmai megosztottság volt. Minden szakember (fúrómérnök, kutató geológus, tároló mérnök, termelő mérnök) a saját igényei kielégítését várta volna el az adattártól, szükségtelennek ítélve a másik szakterület egyes információs igényeit. így teltek el évtizedek, és az olajbányászat nem használta kellően ki a korszerű számítástechnika alkalmazásának a lehetőségeit az adattárolás, rendszerezés, lekérdezés területén. A kutatás - feltárás egyes kérdéseit szabályozó 8/1971. NIM-KFH együttes utasítást kiadása évétől ostoroztam. Ez az integrálás helyett a szeparálódást eredményezte. A kutatás és termelés közelítése helyett lehetővé tette azok (így a KV és NKFV) merev elkülönítését. Ez gazdaságilag rendkívül hátrányos. Volt olyan kőolajtelep (pl. Kiskundorozsma), melynek felfedezésétől kb. 20 év telt el a termelésbeállításig. Hol jelentek meg a befektetett tőke gyors megtérülésének szempontjai? Pedig csak azt kellett volna a gyakorlatban is elismerni, hogy eredményes kutatás nélkül nincs termelés, illetve mit ér a kutatás, ha azt nem követi minél hamarabb gazdaságos kitermelés!? Ennyire egyszerű. És ha ezt átviszem a gyakorlatba, akkor megvalósítom a kőolajbányászatot, és nem kutatok, majd valamikor termelek. Sajnos még ma is lehetnek hiányosságok e téren. Az integrált munka ragyogó példájaként említhető a határ - menti Kelebia-i kőolajtároló geológiai modelljének kidolgozása az újvidéki NAFTAGAZ-os kollegákkal. E munkában sokat tanultam Bosiljka Kuzeljevic-től, aki nem „csupán" ragyogó karotázs - mérnök, interpretátor ,de kőzetfizikus is volt. A határ-menti mezők team - munkája, bizottsági ülései alatt sokat tanultam a magyar kollegáktól is. Csupán néhány név: dr. Dank, Hangyái, Gombos, Ferenczy, dr. Kristóf,