Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Placskó József

István nagyon jól együttműködtek velem. Az üzembehelyezés nagy odafigyelést igénylő hosszú és komplex munka volt. Az üzemeltetés 1966-ban kezdődött, abban az évben július l-jével kerültem fel a Trösztbe. Az egész munka során a helyettesem és közvetlen munka­társam Mester Jenő volt, aki annak ellenére, hogy technikusi képzett­sége volt, nagyon felkészülten és tehetségesen segített, mondhatni mérnöki szinten. Nagyon sok újszerű problémát kellett szakkönyvekből, szakiroda­lomból kikutatnunk. A hőátadási tényező, az olaj és a fém, a szigete­lés és a talajviszonyok függvényében nagyon változatos volt. Az elő­zetes számításainkat méréseinkkel korrigáltuk. Ezekben Jenő nagyon sokat segített. így a felhelyezésemkor - amikor Bese kérdezte, hogy mi lesz a ve­zetékkel -, megnyugtattam vezérigazgatómat, hogy a legjobb kezek­ben van. Nem volt később sem gond ezzel. Különben nekem nincs arról tudomásom, hogy kit, mikor és ho­gyan vontak felelősségre az egész kérdéssel kapcsolatban. - Ahogy ezt elmondtad, te mint kiemelt ember dolgoztál és a korábbi vállalati üzemi munkádat más végezte? Gyakorlatilag igen, a helyemre a vállalatnál nem neveztek ki senkit a Távvezeték Üzemegység élére, mert ott olyan kiváló, gyakorlott em­berek dolgoztak, hogy nem lett ebből semmi gond. - Amikor befejeződött a feladatod, akkor miért és hogyan kerültél a Trösztbe? A helyzet az volt, hogy Tóth Ferenccel - a vállalat akkori igazgató­jával - nem voltam különösen jó viszonyban. Kezdtem mind kelle­metlenebbül érezni magamat és megmondtam a vállalati személyzeti vezetőnek - Hosszú Mihálynak - hogy el akarok menni a vállalattól. Az igazgató válasza az volt : „Nem akar az elmenni, majd adok neki egy kis pénzt, aztán minden rendben lesz!" Ez nekem annyira rosszul esett, hogy amikor bementem Tóth Ferenchez, megmondtam, hogy én minden körülmények között elmegyek, ez nem fizetés kérdése. Er­re a kurta válasz: „Menjen!" (Akkor még magázódtunk.) Később az­tán már úgy beszélt erről, hogy nekem nem volt vele semmi bajom, csak akkor már el akartam válni a feleségemtől, azért mentem Pestre. Érdekességként mesélem el: már főosztályvezető voltam a Tröszt­ben, amikor egy delegációval a Barátság - vezeték üzemeltetésével

Next

/
Thumbnails
Contents