Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Simon Pál

jelentkeztem vegyészmérnök hallgatónak a Budapesti Műszaki Egyetemre. Egyúttal a népi kollégiumba is jelentkeztem, mert apám gyári munkásként dolgozott, s az ő anyagi lehetőségei nem tették volna lehetővé, hogy népi kollégium nélkül az egyetemi tanulmányokat elvégezzem. A népi kollégiumba is felvettek 1948 őszén. Tele voltam lelkesedéssel, és az akkori idők hangulatától a szó szoros értelmében megmámorosodtam; hogy itt van az új világ, a szebb, a jobb, az igazságosabb, az emberibb, amiért érdemes dolgozni, tanulni és többet tenni. Erre nagyon sokszor visszagondolok akkor, amikor felötlik bennem, hogy hányan csúnyán visszaéltek az akkori lelkesedésünkkel, aktivitásunkkal és akaratlanul szolgáltunk ki olyan nézeteket is, amiket ma már szégyellünk, megtagadunk. Harmadéves koromban választani kellett az „A", „B" és „C" tagozat között. Ez azt jelentette, hogy az „A" a szervetlen vegyipar, nehézvegyipar, műtrágyák, savak, lúgok és ide tartozott az olajipar is; „B" a szerves vegyipar, - ami lényegében a gyógyszeripartjelentette -, és a „C" tagozat volt az élelmiszerkémia. Miskolci születésemnél fogva és talán azért is, mert túlságosan sokan törekedtek a „B" tagozat irányába, én az „A" tagozatrajelentkeztem, így lettem Dr. Varga József professzor egyik tanítványa, aki Zétényi tanár úr hatását még tovább fokozta. - Nagyon jó lenne, ha Varga professzor úrról egy-két szót szólnál, mert tudom, hogy Ő nagy alakja volt a tudománynak és az olajiparnak. Mindig élvezet volt hallgatni az előadásait. Ipari példák tömkelegével fűszerezte a mondanivalóját. Egyike volt azoknak akinek a vizsgájára nem rettegve mentünk el, mert bár ő itt is szerette gondolkodtatni a hallgatókat, és igen rázós kérdéseket tett fel, - nem azzal a szándékkal, hogy az illetőt megbuktassa -, talán azért, hogy a vizsgázó mérnöki alkalmasságáról információt szerezzen. Emlékszem, hogy az egyik kollokvium során építőanyagokból vizsgázott egyik kollégám. A kérdés: „Mit tud a mészhomok tégláról?" - Én most már tudom, hogy a Wekerle-telep (egy budapesti lakótelep) annak idején abból épült. Mész, homok és gőz a három komponens, amiből készült a nem vörös, hanem a szürke tégla. Erről az előadáson nem beszélt, de ezt is megkérdezte és azt mondta: - „Egy mérnöknek azt is tudnia kell, ami nincs benne a jegyzetekben."