Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Simon Pál

alkatán sok múlik. Nem szívesen mondok ilyet, mert nem a nép jó vagy gonosz, hanem az egyének. - A diplomáciai korszakodnak milyen eredménye volt? Volt-e valamilyen sikerélményed, amiről úgy érezted, hogy ez komoly eredmény, vagy egy viszonylag nyugodt időszak volt? Nehéz mérni ezt az eredményt. Komoly eredménynek tartom azt, hogy csináltak velem egy tv interjút „Az én hazám Magyarország" címmel. Adás után a nagykövet kollégáimjöttek és gratuláltak nekem, hogy milyen szépen képviseltem országomat és jól válaszoltam a kérdésekre. Egyik nagykövet társam még azt is mondta: „Te nem is csak mint nagykövet, hanem mint kulturális miniszter is jól szerepeltél." - Nem provokáltak ? Semmi ilyent nem éreztem. Nagyonjó kapcsolatban voltam az akkori jugoszláv vezetéssel. Azt hiszem, nem udvariaskodás volt az, amikor úgy fogalmaztak Kádár János jugoszláviai látogatásakor és a jugoszláv elnök magyarországi látogatásakor, hogy Magyarország-Jugoszlávia kapcsolatai soha nem voltak olyanjók, mint akkor, amikor én voltam a nagykövet. - Biztosan ez nagy eredmény, és egyébként is ez az éra ezt a kérdést távol tartotta magától. Nem? Igen. Az egyik főnököm a Külügyből egyszer azt mondta nekem, hogy túlságosan jó szívű vagy, és nagyon jól megérted a jugoszlávokat. Igaz, hogy egy szerbiai látogatásom során azt mondtam, én könnyen szót értek magukkal mert azokra a magyarokra, akikre maguk haragszanak, azokra én is haragszom, mert nem a szerbség és a magyarság között vannak a problémák, hanem egyes emberek magatartása, cselekedetei idézték elő a sokszor évekig tartó konfliktusokat. Igaz, hogy utólag egyre több olyan dolgot is megtudok, amit akkor még nem tudtam. Azt már kint hallottam, hogy a második világháború során a volt Jugoszlávia területén több áldozatot követelt a csetnik-usztasa viszály és a „polgárháború", mint a németek elleni harc. Azt, hogy a Vajdaságban 1944 őszén a katonai rezsim alatt milyen retorziókat hajtottak végre a magyarokon. Sajnos, el tudom hinni, mint ahogy azt is elhittem annak idején, hogy a magyar katonák mit csináltak Ukrajnában és a „Hideg Napokban" Jugoszláviában.