Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Péczeli Béla

krakk eljárás. - Azért nagyon fontos a hazai kutató munka, mert kicsiben reprodukáltunk folyamatokat, és így lehetővé vált számunkra az, hogy amikor technológiákról tárgyalunk, akkor tudjunk szakszerűen kérdezni. E nélkül ez nem ment volna. Csak az irodalmi adatok alapján tudtunk volna kérdezni, ami sokkal szegényesebb és kevesebb lett volna. A laboratóriumi vagy kisméretű kísérleti üzemi adat nagyon sokat számít akár üzemanyag akár a nagynyomású kenéstechnikai vonatkozású kutatásból származott. Mindennek a realizálása az OLAJTERV-ben született, ahol mindannak hasznosítása, - ami bejött a technológiával, a tárgyalásokból, a dokumentációkból - megtörtént, és ott nyertek végső formát a kiviteli tervek. A százhalombattai tervezés során jó együttműködés alakult ki. Meg kell emlékezni dr. Hága Lászlóról, aki kiváló főtechnológus volt. Amíg élt, mindent kézben tartott, Ö irányított. Tragikus halálával (üzemi baleset során mentés közben halt meg) nagy űr támadt, de sikerült a problémát megoldani úgy, hogy az üzemiek, a tervezők és az irányítók között folyamatos és szoros együttműködést alakítottunk ki. Mind a három részleg együtt vett részt az üzem, a termelés beindításában és ez a szervezés nagyon jól működött. - Nekem az a benyomásom, hogy a bányászat és a jeldolgozás között az a különbség hogy ti jóval zártabb csapat voltatok, közvetlenebb kapcsolatokkal. A hozzátok bekerült esetleg nem megfelelően felkészült, vagy nem megfelelő mentalitású vezetők nem okoztak konfliktusokat? Valahogy asszimilálódtak. Tulajdonképpen az én sokéves vezetői tevékenységem alatt két mérnökkel nem tudtam mit kezdeni. Az egyik túl okos volt, és képtelen volt beilleszkedni abba, hogy egy csapatnak a tagja, a másik pedig idegbetegsége kisebbségi érzése miatt, nem mert semmit sem vállalni. A többiekkel megtaláltam a hangot. Természetesen nem csak Százhalombattáról, hanem a többi finomítóról is kell beszélnünk. A többi finomítók is szépen fejlődtek, mint pl. a Komáromi Kőolajipari Vállalat, amelyik bizonyos technológiában megelőzte a DKV-t. Hamarabb volt reformáló üzeme, és a kenőolaj és gépzsír gyártásban ma is élen van. Zaláról már beszéltünk, hogy az a bitumenek hazája. Nem szabad elfeledkezni a TIFO-ról sem, amely abban az időszakban született, amikor a