Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Péczeli Béla

krakk eljárás. - Azért nagyon fontos a hazai kutató munka, mert kicsiben reprodukáltunk folyamatokat, és így lehetővé vált számunkra az, hogy amikor technológiákról tárgyalunk, akkor tudjunk szakszerűen kér­dezni. E nélkül ez nem ment volna. Csak az irodalmi adatok alapján tud­tunk volna kérdezni, ami sokkal szegényesebb és kevesebb lett volna. A laboratóriumi vagy kisméretű kísérleti üzemi adat nagyon sokat számít akár üzemanyag akár a nagynyomású kenéstechnikai vonatkozású kuta­tásból származott. Mindennek a realizálása az OLAJTERV-ben született, ahol mind­annak hasznosítása, - ami bejött a technológiával, a tárgyalásokból, a dokumentációkból - megtörtént, és ott nyertek végső formát a kiviteli tervek. A százhalombattai tervezés során jó együttműködés alakult ki. Meg kell emlékezni dr. Hága Lászlóról, aki kiváló főtechnológus volt. Amíg élt, mindent kézben tartott, Ö irányított. Tragikus halálával (üzemi bale­set során mentés közben halt meg) nagy űr támadt, de sikerült a problé­mát megoldani úgy, hogy az üzemiek, a tervezők és az irányítók között folyamatos és szoros együttműködést alakítottunk ki. Mind a három részleg együtt vett részt az üzem, a termelés beindításában és ez a szerve­zés nagyon jól működött. - Nekem az a benyomásom, hogy a bányászat és a jeldolgozás között az a különbség hogy ti jóval zártabb csapat voltatok, közvetlenebb kapcsolatokkal. A hozzátok bekerült esetleg nem megfelelően felkészült, vagy nem megfelelő mentali­tású vezetők nem okoztak konfliktusokat? Valahogy asszimilálódtak. Tulajdonképpen az én sokéves vezetői tevé­kenységem alatt két mérnökkel nem tudtam mit kezdeni. Az egyik túl okos volt, és képtelen volt beilleszkedni abba, hogy egy csapatnak a tagja, a másik pedig idegbetegsége kisebbségi érzése miatt, nem mert semmit sem vállalni. A többiekkel megtaláltam a hangot. Természetesen nem csak Százhalombattáról, hanem a többi finomító­ról is kell beszélnünk. A többi finomítók is szépen fejlődtek, mint pl. a Komáromi Kőolajipari Vállalat, amelyik bizonyos technológiában mege­lőzte a DKV-t. Hamarabb volt reformáló üzeme, és a kenőolaj és gépzsír gyártásban ma is élen van. Zaláról már beszéltünk, hogy az a bitumenek hazája. Nem szabad elfe­ledkezni a TIFO-ról sem, amely abban az időszakban született, amikor a

Next

/
Thumbnails
Contents