Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Péczeli Béla

goztunk ki közösen, ami meg is valósult. Talán nem egészen akkor, amikor készültek, de irányban és hatásban azok a fejlesztési tendenciák érvényesültek, amelyeket ő kezdeményezett. Szegény már nem érte meg a katalitikus krakk berendezésnek az üzembe helyezését, hiszen ő 1979ben távozott el örökre közülünk. Tekintve, hogy gyakorlatilag már a 70es években javasoltuk egy ilyen üzem létesítését, az előkészületekben aktívan részt vett. Akkor még - lévén rendkívül olcsó a kőolaj -, a fűtőolajra való feldolgozást akarta mindenki. Amikor a második olaj-árrobbanás bekövetkezett 1979-ben, rájöttek az illetékesek, hogy az olajat magasabb értékű termékké kell feldolgozni, különben ráfizetünk. így született meg a döntés az ő koncepciói alapján, hogy meg kell valósítani a katalitikus krakk üzemet, mert akkor a fűtőolaj egy részéből is magas értékű üzemanyagokat lehet gyártani. Műszaki szakember, vezető és professzor volt, ami sugárzott a lényéből. Egy óriási ipar kiépítésében vett részt mint felső vezető. Irányította a rendszert, rengeteg fiatalt indított el a pályára mint egyetemi tanár. A sok fiatal kolléga, akikkel elkezdtem dolgozni, mind az ő tanítványa volt. A tudásával imponált mindenkinek, meggyőző volt. - Milyen lehetőségetek volt a műszaki elképzelések megvalósítására? Sok mindent megkésve tudtunk megcsinálni, de minden elkészült. Amikor aktív szakmai életem utolsó kőolajipari szakaszába érkeztem, Dr. Vájta helyére kerültem. Ekkor igyekeztem megismerkedni a bányászattal is. Sok küzdelem volt a munkák során, ennek köszönhető, hogy Magyarországon a kőolajipar korszerű iparrá vált. A feldolgozás, ha nem is mindenben világszínvonalú, de európai színvonalon van. Természetesen ez a megvalósulás időszakára, a 80-as évekre értendő, minden mozgásban van, rohamosan fejlődik a világban. - A műszaki jejlesztési munka hogyan oszlott meg az iparágban a tervezők, a vállalatok, intézetek között? Ez közös munka volt. Gyakorlatilag a gondolatok és az irányok kijelölése Vajtától származtak, aki velünk együtt tanulmányozta a korszerű szakirodalmat, és ismerkedett meg a külföldi berendezésekkel. A kivitel két irányban történt. Nagyon érdekes a magyar munkamódszer. A kutatási eszközök színvonala nem tette lehetővé, hogy világszínvonalú technológiákat hozzunk ki. - Ez alól kivétel a Varga féle hidro-