Csath Béla szerk.: Zsigmondy Béla 1848-1916 (MOIM Közleményei 9; Zalaegerszeg, 1998)

Talajvizsgálat céljából 1913 év után 5 helyen 21 fúrás készült 273 m hosszban. XXX 1914-ben folytak a Lánchíd átalakítási munkálatai. A földmunkálatok előkészítéséhez 4 db talajkutató fúrást mélyítettek a hídfő környékén 38,34 m hosszban. Ezen kívül talajfúrásokat végeztek Balatonkenesén és Kaposváron is. Zsigmondy Béla részt vett a csongrádi tiszahíd munkálatainál, midőn az Államépítészeti Hivatal megrendelése alapján 10 talajkutató fúrást végzett a cég 213 m hosszban. Szénkutató fúrások közül a legelsőt 1890-ben végezte a Nógrád megyei Mátranovákon 62,84 m-es mélységgel. Nagyobb jelentőségűek voltak az 1895-96 évi vértessomlói fúrások. A Max Brodmann - a Traifaili Kohlenbergbau A.G. tokodi bányamérnökségének volt vezetője - által kijelölt fúrásokat 3, majd később még két fúróberendezés üzembeállításával Zsigmondy Béla végezte 1895. június 19-től. végül a sikvölgy-pusztai IV. számú fúrásnak az alaphegységig való lefúrásával 1896. márciusában ért véget a sorozat, amikor 116,86 m-ben 5,8 m vastag eocénkorú szenet találtak. Ezzel lényegében felfedezték a tatabányai szénmedencét. Zsigmondy ezen a területen hat fúrást mélyített le 915,11 m hosszban.