Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Dedinszky János

Amikor már a 26-35-ös körüljártunk. Ugyanis, amikor a krétába értünk, a krétában nem találtam beitatódást, míg a litothamniumos mészkőben voltak olajjal átitatott darabok, a krétában ilyenek nem voltak. Legalábbis azokban a kicsi kréta magokban, amik egyáltalán kijöttek. Természetes volt, hogy valahonnan csak kell jönni az olajnak. Az volt az első gondolat, hogy repedések vannak. Az hogy barlang, az bennem úgy merült fel olyan 55 táján, hogy zömmel a résekben van az olaj. Amikor azok a nagy iszapelnyelések léptek fel, amikor a Nl 64-en több métert esett a szerszám, akkor már felötlött bennem a gondolat, hogy ezek csak barlangok lehetnek. Ezt az ember próbálta mondani, de miután be volt rögződve, hogy ez itt porózus meg repedezett, - mondogattuk, hogy van itt barlang, de ez a fogalom egész zavarossá tette a dolgot, hogy hány százaléka lehet a karsztos barlangrendszer a tárolótérfogatnak. Én először azt gondoltam, hogy 10% utána 50% aztán, hogy teljes egészében abban van. A paraméterfúrások után egyértelművé vált, hogy legalább 80% barlang. 1965 után már egyértelművé vált előttem, hogy 99% olaj a karsztban van. - Akkor ezek szerint Te mint egy megszállott dolgoztál, és a vizsgálatok tízezreit vagy százezreit végezted el viszonylag minősíthetetlen körülmények között, és még a kollégáid is bántottak. Mi volt ennek az oka? Végeredményben elindultál az egyetlen lehetséges úton vagy lett volna más? Nem. - Szerintem is az egyetlen lehetséges uton indultál el, csináltad több mint húsz éven keresztül. Miben látod azt, hogy ezt ilyen nehezen fogadták el? Először is nem volt irodalom. Külföldön mészkőmezők nem voltak. Az, hogy egy barlang ilyen mélységben nyitva maradjon, az emberek fejében meg sem fordult. A vizesedés, a készletek bizonytalansága művelési terv készítését tette szükségessé. 1959-ben Romániában Capinán készült el egy mindenre kiterjedő művelési terv, amit egy szovjet bírálóbizottság kiváló minőségűnek talált, és bevezetésre javasolt. A tervet a román és magyar szakemberek közösen készítették. A földtani felépítés, ami a terv alapja, teljesen megegyezett az eddigi térképekkel. A fő tároló a felső kréta, amely három osztatú, gryphaeás, rudistás és inoceramusos részekre oszlik, a felsőtriász dolomit. A szerkezet töréses, blokkokra oszlik.