Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Sümeg, r. k. plébániatemplom: Padányi Bíró Márton, a falképeket megrendelő' veszprémi püspök és Maulbertsch ábrázolása, restaurálás eló'tt Sümeg, r, k. plébániatemplom: Franz Anton Maulbertsch önarcképe restaurálás után Sümeg, r. k. plébániatemplom: a szentély falképének tisztítása 1937ben egészen odavoltak, a városból pedig szinte naponta zarándokoltak az érdeklődők és kíváncsiak." Ezen helyszíni munkák következtében változott meg Magyarországon néhány év leforgása alatt a falkép-restaurálási felfogás. Kialakult az a szemléletmód, amely a mai műemléki falkép-restaurálás szokásainak is alapja. Pellicioli állandóan óva intette a magyar restaurátorokat a túlzó retusálástól, színkiegészítéstől. Ennek jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, hogyha figyelembe vesszük, hogy 1934-ben az esztergomi ásatásoknál csak a szép, kiállításra való darabokat őrizték meg, míg 1938ban eljutottak oda, hogy a freskótöredéket, az egyszerű festetlen, de eredeti vakolatot is műtárgyként kezeljék. Pellicioli a kopottságot a műtárgy velejárójának tekintette. Nem engedte meg a kopások lefedését és a szín kiegészítést, a retust igyekezett a minimumra visszaszorítani. Minden hazai munkája mind a mai napig a legigényesebb európai restaurálási normáknak is megfelel. Sümeg, r. k. plébániatemplom: Nagy Szent Gergely pápa ábrázolása, tisztítás közbeni állapot. A középső sötét sáv mutatja a restaurálás előtti elszíneződés mértékét.