Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A szombathelyi püspökkertben a szeminárium új szárnyának építése al­kalmával téglafalak kerültek napvilágra, amelyet az akkori kutatás a Szent Quirinus-bazilika maradványaival azonosított. A MOB a MNM kiváló régészét, Járdányi-Paulovics Istvánt küldte a hely­színre, s az ő vezetésével végzett ásatás során egy majd 50 m hosszú, apszissal zárt bazilika került napvilágra, amelynek padlóját növénydí­szes mozaik díszítette. Feltárult egy kerengővel övezett udvar közepén álló, hatszögű térhez kapcsolódó négyzetes, illetve nyolc- és hatszögű mellékterek rendszere is. Az épületek téglából épültek, padlófűtéssel. A feltárt maradványokat Paulovics a Savariában 309-ben mártírhalált halt sisciai püspök, Szent Quirinus emlékére emelt ókeresztény baziliká­val azonosította. A konzervált romok fölé Lux Géza tervezett modern, historikus elemeket is tartalmazó védőépületet, amely 1942-ben készült el. A Szent Quirinus-bazilikaként meg­határozott épület Lux Géza által ter­vezett, a kortárs római iskola hatását tükröző védőépülete A romterület feltárás közben a szom­bathelyi püspökkertben A mozaikpadló részletének feltárása a püspökkertben. A felvételen a sze­gélydíszítés szőnyegszerú'en kiképzett akantuszindáit látjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents