Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Mauro Pellicioli munkásságának köszönhetően fordulat következett be a falkép-restaurálások hazai történetében. A két világháború közötti időben Magyarországon a falkép-restaurálás igen siralmas helyzetben volt. A meghibásodott falképrészeket leverték, a kopott, illetve besötétedett festményeket átfestéssel, a hiányzó vagy megsemmisített részeket újrafestéssel pótolták. A döntő fordulat az esztergomi királyi palota falképeinek restaurálási nehézségei kapcsán következett be. Gerevich Tibor, a MOB akkori elnöke az olasz iskolázottságú Kákay Szabó György restaurátor javaslatára a Lombard Műemléki Felügyelőség segítségét kérte. Ennek során a milánói Mauro Pellicioli lovagot, a Bréra Képtár híres főrestaurátorát bízták meg az esztergomi falképek megtekintésével. Pellicioli 1935-ben elvállalta a falképek restaurálását. A restaurálás nagy részét segédje, Luigi Pigazzini és az általa vezetett bergamoi olasz munkacsoport végezte, akikhez a magyarok közül hárman: Dex Ferenc, Németh Gábor és Szentiványi Endre csatlakoztak. A munka újszerűsége felkeltette a hazai szakemberek és a VKM figyelmét. Ezért Pellicioli állami megbízásból véleményezte az 1938-as Szent István-jubileummal kapcsolatos hazai restaurálási munkákat, és a hazai restaurátorokat különböző szakmai tanácsokkal látta el. Működését kiterjesztette az ország valamennyi jelentős freskórestaurálására. Magyarországon 1935-1938 között lényegében keveset tartózkodott, manuálisan csak a legkényesebb munkákat végezte el (esztergomi palotakápolna falképeinek részleges leválasztása). A bonyolultabb feladatokat Dex Ferencre és Pigazzinire bízta. Kinttartózkodása idején levélben küldte utasításait. 1937-ben Pellicioli két jelentős munkát vállalt el. Az egyik a jáki templomban az 1900-as években szakszerűtlenül feltárt falképek restaurálása volt. Ezt Pellicioli irányításával Pigazzini végezte el. A másik, a sümegi Maulbertsch-képek helyreállítása a leglátványosabb munkájának tekinthető. A teljesen elfeketedett freskókat a hazai szakemberek menthetetlennek tartották, és az egész belső újrafestését javasolták. Pellicioli segédei a kormot és a penészt több mint 3000 tengeri spongya felhasználásával hihetetlenül gyorsan lemosták. A helyi plébános feljegyzése szerint: „Alig akartunk hinni a szemeinknek, hogy majdnem 200 év után ilyen frissek, ragyogóak a szinek ... Én meg voltam hatva, az olaszok is Iák, bencés apátsági templom apszisképe: Sárkányölő Szent György-fej, amelyet Pellicioli saját kezűleg retusált. Az esztergomi királyi palotakápolna prófétát ábrázoló középkori falképe Az esztergomi királyi palotakápolna prófétát ábrázoló középkori falképe, leválasztás után. Pellicioli a falképeta sérült vakolattal együtt leválasztotta a falról és vászonra kasírozta.