Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A korszak egyik nagy kihívása volt az ekkor feltárt nagy kiterjedésű romok, a visegrádi királyi palota, a székesfehérvári királyi bazilika, az esztergomi vár konzerválása és értelmezhetővé tétele. Az óbudai, Nagyszombat utcai katonai amfiteátrum is hasonló probléma elé állította a magyar műemlékvédelmet. A századok során az építmény kőanyagát széthordták, sőt a 18. században kivégzőhely volt. Az 1838-as nagy dunai árvíz után a terepből kiemelkedő dombon 30 földszintes ház épült. Az már a 19. század végén ismert tény volt, hogy a Királyhegynek nevezett telektömb formája elliptikus, és az itt álló házak pincéiben római falmaradványok vannak. Az Az amfiteátrum falainak konzervált szakasza A 19. század végi kataszteri felmérésen is jól látszik, hogy az épületek a római falak maradványaira épültek. Az óbudai katonai amfiteátrum alaprajza a feltárások után. Gerő László rekonstrukciója, 1941