Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A rekonstruált negyed külső képe. Gerő László rajza Az amfiteátrum boltozott nyílásainak rekonstrukciója A rekonstruált szakasz metszete a nézőtérre vezető lépcsőn át. Gerő László rajza Gerevich Tibor, a MOB elnöke és Gerő László szakmai vezetést tart a helyszínen. első szondázó ásatást 1925-ben folytatták, a teljes feltárás 1935-ben kezdődött, s az épület teljes terjedelemben csak 1940-re került napvilágra. A feltárás során kiderült, hogy az amfiteátrum nemcsak gladiátorjátékokra és állatküzdelmekre épült, hanem alkalmas volt tengeri ütközetek megrendezésére is. Helyreállításakor Gerő László építész a romok érthetőbbé tétele érdekében a legjobban elpusztult részen hasonló ismert épületek (a carnuntumi és a veronai) alapján rekonstruálta a nézőtér egy kisebb szakaszát. Annak érdekében, hogy a felépített rész megkülönböztethető legyen, a faltömegeket e helyütt szabályos falsíkhatárokkal alakították ki, mert így a rekonstrukció romhatása elkerülhető volt. Egy 1987es értékelés szerint sajnálatos, hogy a második világháború után „az ilyen jellegű megelevenítés" szakmai ellenérzéseket szült, pedig az aquincumi katonai amfiteátrum Gerő László által tervezett élménykeltő bemutatásának példaképpé, paradigmává kellett volna válnia a római kori épületek bemutatására vonatkozóan. Az amfiteátrum két rekonstruált szakasza