Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A nyéki vadászkastély feltárás után készült felvételi rajza A romterület ásatás közben Mátyás király nyéki vadászkastélyának feltárt romja, Bp. II., Hűvösvölgyi út 78. A kápolna kivételével műemlékké nyilvánították Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjait. Szőnyi Ottó, a MOB előadója április 27-én részt vett a budapesti I. Hidegkúti út 48. sz. parcellázás alatt álló telken Garády Sándor ásatása során előkerült, a reneszánsz korból származó nagy épület, feltehetően Mátyás király budai vadászkastélyának és egy kápolnának az alapfalait bemutató helyszíni tárgyaláson. Az egybehangzó szakmai vélemény alapján a Bizottság már júniusban kérte a minisztert, hogy nyilváníttassa műemlékké a kastélyszerű épület romjait, amelynek omladékai között több mint kétszáz reneszánsz stílusú faragvány és egy gótikus stílusú kápolna került elő. Budapest főpolgármestere is szorgalmazta a védetté nyilvánítást. A miniszteri rendelettel június 27-én fenntartandónak nyilvánított Hidegkúti úti romok közül azonban a kápolnát közben teljesen feltárták, és megállapították, hogy értékes elemeinek múzeumba szállítását követően a helyszínen megőrzendő része nincs, ezért a rendelet kápolnára vonatkozó részét törölni kellett. A Mátyás király nyéki vadászkastélyaként számon tartott nagyméretű rom teljes helyreállítására mind a mai napig nem került sor, jóllehet a hitelesítő ásatások és tudományos kutatások, valamint a 15. század végéről származó, a BTM-ben őrzött rendkívül gazdag kőfaragványok alapján ma már sokkal többet tudunk erről a nagyszabású reneszánsz palotáról. Egy előkerült reneszánsz balusztrádtöredék