Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Möller István a székesfehérvári 15. századi, gótikus Szent Anna-kápolna helyreállítására vonatkozó részletes jelentését és tervét 1933 októberében adta be a MOB-hoz. A piarista rend és a város polgármestere által kezdeményezett felújítási terveket Möller beadványában így ismertette: „A helyreállítás célja a kápolna mai elhanyagolt állapotának megszüntetésével kapcsolatban a műemléket a lehetőség szerint eredeti mivoltába visszaállítani, még pedig a helyreállítás lényegére kialakult elveknek figyelembe vételével." Javaslata szerint a kápolnán kívül és belül történt 15. század utáni építkezésekből meghagyandó a szép barokk oltár, eltávolítandó a téglából épült zenekórus, a mérműves ablakok helyén lévő fa nyílászárók, de ugyanakkor a 19. századi előcsarnok megtartása mellett foglalt állást. „A XIX. század közepén épült előcsarnok műgótizáló, esetlen formautánzataival sehogyan sem illik a pompás arányokkal, értékes műalkotásszerűen épült kápolnához, de szükség van rá és mint korának kifejezőjeként meghagyandónak vélem." A MOB elfogadta Möller helyreállítási javaslatát, de a piarista rendfőnök és a polgármester az előcsarnok lebontását szorgalmazta, mert szerintük szükség sincs rá, és ezáltal a kőkeretes, bélletes bejárati kapu láthatóvá válna, valamint a rózsaablakot is helyre lehetne állítani. Möller végül beleegyezett az előcsarnok lebontásába. 1933 őszén megkezdődtek a templombelsőben a kutatómunkák és az építkezések. Székesfehérvár, Szent Anna-kápolna, a kapuzat részletei. Möller István, 1933 A székesfehérvári Szent Anna-kápolna gótikus kapuzatának felmérési rajza. Möller István, 1933 A kápolna Ny-i kapuja az eló'csarnok elbontása után A Szent Anna-kápolna a helyreállítás eló'tt az elbontott kapueló'csarnokkal