Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A törökországi Rodostóban lévő Rákóczi-ház átépítése miatt a MOB élesen megtámadta Möller Istvánt. „A rodostói Rákóczi-ház, vagyis a történelmi és művészeti emlék, röviden: a műemlék nincs többé. Tehát nem lehet már megrestaurálni, nem lehet az eredeti műemlék életét restaurálás utján meghosszabbítani. Az, a Möller tanár úr által a legnagyobb gonddal és szakértelemmel készítendő, bizonyára kitűnő műemlékmásolat nem tekinthető a Rákócziháznak, még ha az eredeti ház egyes részleteit is hordozza magán. Legfeljebb az eredeti ház maradványainak tartója, hűséges másolata lesz. Minthogy az eredeti műemlék megsemmisült, restaurálása lehetetlenné vált, a Műemlékek Országos Bizottsága a hatás- és feladatkörének megfelelően ebben az ügyben közreműködését befejezettnek kell tekintse." Kertész K. Róbert, a MOB elnökhelyettese írta 1931-ben a Magyar Királyi Külügyminisztériumnak küldött feljegyzésében ezeketa keserűséggel teli sorokat, megsértve ezáltal a 20. századi műemlékvédelem egyik legjelentősebb személyiségét, az ekkor 71 éves Möller István építészt. Möller részletes jelentésében kifejtette, hogy ő azonosította 1905-ben a rodostói házat II. Rákóczi Ferenc ún. ebédlőpalotájával, amelyről akkor számos felvételi rajzot készített, s 1931-ben ezeknek a rajzoknak a segítségével tudta az omladozó és lebontásra ítélt házat, a helyi új építési és tűzrendészeti szabályoknak megfelelően, eredeti formájában felépíteni. A vádaktól vérig sértett Möller bizottsági tagságáról is lemondott, de végül a MOB elfogadta a Rákóczi-ház lebontásának indokoltságára felhozott szakmai érveit, és az elnökhelyettes az építész lemondásának visszavonását kérte, mert a „MOB érdekében sajnálatosnak tartaná, ha meg volna fosztva, legnagyobb értékétől Möller Istvántól". Részlet II. Rákóczi Ferenc rodostói házából bontás közben. 1905-ben felmerült a már akkor is rossz állapotú ház teljesen azonos másának Kassán való felépítése, ezért megvásárolták a díszablakokat, falburkolatokat, mennyezeteket és egyéb berendezéseket, és azokat 28 ládában Kassára szállították, ahol 1906-ban, a fejedelem hamvainak hazahozatalakor az ebédlőpalotát újra felépítették. II. Rákóczi Ferenc rodostói bujdosópalotájának egyik helysége helyreállítás eló'tt Rákóczi-relikviák II. Rákóczi Ferenc bujdosópalotája Rodostón a helyreállítás eló'tt A rodostói Rákóczi-ház a helyreállítás után