Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A zsinagóga belső összképe A Dohány utcai zsinagóga ábrázolása a Vasárnapi Újság 1857-es évfolyamában A zsinagóga az 1931-es átalakítást követően. A felvétel a Tér és Formában jelent meg. A Pesti Izraelita Hitközség kérte a Bizottságot, hogy a Förster Lajos bécsi építész tervei szerint Feszi Frigyes közreműködésével 1854-1859 között épült Dohány utcai zsinagógát nyilvánítsa műemlékké, mert bizonyos átépítések fenyegetik. A helyszíni szemlére kiküldött albizottsági tagok, Lechner Jenő, Warga László, Szőnyi Ottó, Szentiványi Gyula állásfoglalása szerint: „A Dohány-utcai zsidó templomnak műemlékké való nyilvánítását az albizottság nem javasolja, mert a templom 1 850 után épült, s az e korban keletkezett épületek általában nem tekintetnek műemlékeknek. Ettől eltekintve az albizottság kívánatosnak tartja, hogy a templom jelenlegi állapotában fenntartassék. A bal épületszárnynak tervbe vett megrövidítését sem művészi, sem város rendezési szempontok nem indokolják. Az építmény megbolygatásával a Dohány-utca és a Károly király út történetileg kialakult vonalának összefüggése megzavartatnék, s a Wesselényi- és Dohány-utca sarkán városrendezési szempontból egy igen fájdalmas háromszög keletkeznék."