Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Lósy-Schmidt Ede tech ni ka történész, a MÁV főmérnöke, a MOB tagja a Hortobágy folyóra Povolny Ferenc által tervezett, 1827-1833 között faragott kőből épített híd megmentését és műemlékké nyilvánítását kezdeményezte. Lósy-Schmidt Ede - aki a Magyar Mérnök és Építész Egylet könyvtárosa és technikatörténeti gyűjteményének őre is volt - ekkor már évek óta foglalkozott a híd történetével. Kutatási eredményeit - benne a híd általa készített felmérési rajzaival - ugyanabban az évben jelentette meg, mint amikor lépéseket tett a híd védelmében. Értesülése szerint a Kereskedelemügyi Minisztérium a debrecen-tiszafüredi út műúttá történő kiépítésével és egy új híd létesítésével egyidejűleg a régi kőhíd lebontását tervezte. A Tisza szabályozása előtt, a Hortobágyon levonuló nagy tiszai árvizek miatt épült, „elgondolásban és kivitelben egyaránt nagyszabású híd u. i. egyik legérdekesebb emléke a mérnöképítészeti emlékekben oly annyira szegény Nagyalföldnek" - írta Lósy. A lelkes mérnök közbenjárásának és a gyorsan intézkedő MOB-nak köszönhető, hogy az ún. kilenclyukú híd - Magyarország leghosszabb kőhídja - ma is áll és a Hortobágy egyik látványossága. Dr. Lósy-Schmidt Ede mérnök könyve a hortobágyi kőhíd építéséről Dr. Lósy-Schmidt Ede nézetrajzai hortobágyi kőhídról A Hortobágy folyó felett emelkedő' kilenclyukú kőhíd