Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Az 1916-ban véleményezésre szét­küldött Magyarország fenntartandó műemlékei hivatalos jegyzékének ter­vezete Sopron megyei lapja ifj. Storno Ferenc kiegészítési javaslataival Sopron város polgármesterének jegy­zéke a város műemlékeiről, 1916 A kiegészítések után 1918-ban közre­bocsátott tervezet címlapja A tervezetben szereplő soproni Szent Jakab-kápolna A MOB kezdeményezte a magyarországi műemlékek immár hivatalos jegyzékének elkészítését. Az addigi munkálatok elsősorban a számba jöhető műemlékek adatai­nak összegyűjtésére irányultak, és nem váltak hivatalossá. A miniszter a törvény értelmében továbbra is esetről-esetre határozta meg, hogy mely építmények tartandók fenn mint műemlékek. A jegyzék indoklása sze­rint: „Ahhoz azonban, hogy az ország fenntartandó műemlékeinek vé­delme teljesen megbízható alapra fektethettessék, első sorban a hazai műemlékek felkutatása, összeírása, felvétele, művészeti, történelmi be­csök továbbá helyi érdekű fontosságukban mutatkozó sajátosságuk sze­rint végre a fenntartás szempontjából való osztályozásuk szükséges, mint ez a műemlékek bizottságának a szabályok szerinti első feladata, mert csak ezen úton lehet a régiségük, jelentőségük vagy művészeti ér­tékük szerint a törvény értelmében fenntartandó emlékeknek, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megerősítendő jegyzékét elkészíteni." A 700 műemléket tartalmazó Magyarország fenntartandó műemlékei hi­vatalos jegyzékének tervezete stencilezve jelent meg 1916-ban, belső hivatali használatra. A tervezetben megyénként csoportosított műemlé­kekkel kapcsolatos észrevételek, javaslatok 1917-1918-ban folyamato­san érkeztek be a közigazgatási bizottságoktól, az egyházak képviselői­től, a szolgabíráktól, főispánoktól, valamint a bizottság rendes és levele­ző tagjaitól. A visszaérkezett válaszok többnyire kiegészítéseket tartal­maztak. Sopron polgármestere egy egész jegyzéket küldött a város mű­emlékeiről, míg ifj. Storno Ferenc festőművész, a MOB levelező tagja több soproni műemlék felvételét kérte. A jegyzék kiegészített változata 1918-ban meg is jelent, azonban az őszirózsás forradalom, a Tanácsköz­társaság eseményei, majd a békeszerződések következményei megakadá­lyozták újbóli kiegészítését, majd hivatalossá tételét.

Next

/
Thumbnails
Contents