Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A tatai plébániatemplom helyreállítási munkálatai során - ahogy az apátplébános, Mohi Adolf írta - „a műemlékek orsz. bizottsága mindent felülvizsgált, észrevételezett." A magyar barokk építészet jeles alkotását Fellner Jakab tervei alapján építették 1751-1784 között. A 20. század legelejére időszerűvé vált a templom általános megújulása. Elsőként 1907-ben a Riegler-gyár által készített új orgonát állították fel, majd 1910-ben a templom teljes külső tatarozását és a főhomlokzat előtti tér rendezését végezték el. 1912-ben a templom belső felújítására került sor (padok, ajtók, oltárok, zászlótartók, színes üvegablakok, aranyozás). A belső térnek a kegyúr Esterházycsalád tatai ága és a hívek által a 18. század legvégétől hőn vágyott figurális kifestésé anyagiak hiányában elmaradt, csak új dekoratív színezés készült. A tervezett festésről Lohr Ferenc vázlatai maradtak fenn, amelyekből az OMvH Tervtára is őriz egyet. A tatai plébániatemplom belső képe a szentély felé. A főoltár 1788-ra készült el Grossmann József és Gött Antal tatai uradalmi építészek tervei alapján, a feszület Schweiger Antal szobrászmester alkotása. A szószéket Gött Antal tervei alapján Vathner Mátyás készítette 1790-ben. A tatai plébániatemplom főhomlokzata az egykori Piac, ma Kossuth tér felől a tér rendezése és a ma is meglévő lépcsősor kialakítása előtt Lohr Ferenc 1905-ben készült egyik tervlapja - a szentély oldalfala - a tatai plébániatemplom kifestésére. Lohr Ferenc festőművész a 19. század végének-20. század első felének ismert templomfestője volt. Számos barokk templomba készített falképeket, amelyek forma- és színvilágukban mindig illeszkedtek a terek stílusához és adottságaihoz. A tatai plébániatemplom oratóriumablaka a szentély felől, amelynek kőfaragó munkái a levéltári adatok szerint 1 780-ra készültek el.