Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A nagyváradi székesegyház feltárását a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1882. február 19-én kelt megbízásából Rómer Flóris irányította. A Bethlen Gábor és Rákóczi György által emeltetett váradi (Nagyvárad) belső vár a 19. század közepén katonai erőd volt. A megrongálódott DNy-i kaszárnyát 1881-ben lebontották, és az új épület alapozása során falmaradványokat találtak. A feltárt falakat Rómer Flóris nagyváradi kanonok a középkori székesegyház Ny-i, bélletes kapujával azonosította. A nagyváradi székesegyházat Szent László király alapította az után, hogy 1091-ben a kunok feldúlták Bihar várat. Nagyváradon temették el később az alapító királyt, valamint II. Istvánt, Anjou Mária királynőt és Luxemburgi Zsigmond német-római császárt és magyar királyt. László király szentté avatása után a templom zarándoklatok és tüzesvas-próbák gyakori színtere volt. A falmaradványok előkerülését követően a MOB még aznap a helyszínre küldte Steinhausz László bizottsági építészt, aki részletes jelentést tett a Bizottságnak. A közös osztrák-magyar hadügyminisztériumtól a MOB nem kapott engedélyt a közvetlen ásatásokra, de a Bizottság időközben Váradra érkező előadója, Henszlmann Imre a helyszínen próbált engedélyt szerezni. Sikerrel járt és a D-i torony Ny-i sarkát egy mérnökkari tiszt engedélyével feláshatta. Végül Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter közbenjárására Ferenc József engedélyezett egy rövid ásatást, azzal a feltétellel, hogy az a katonai létesítményekben nem tesz kárt. A tervezett kaszárnyaépítést nem lehetett felfüggeszteni, így csak egy alig másfél hónapos feltárásra volt lehetőség. Az ásatás során a székesegyház É-i és D-i tornyát, továbbá a hosszház falait sikerült meghatározni. A feltáráskor nagy mennyiségű gótikus és reneszánsz kőfaragványt találtak, és napvilágra került néhány sírkő, közöttük Andrea Scolari és Thurzó Zsigmond püspöké. Egy az ásatások során előkerült középkori freskótöredéket már az Ezredéves Országos Kiállításon is bemutattak. Az ásatásból napvilágra került kofa ragványokról Steinhausz László készí tett felmérési rajzokat. A külsó' vár ÉK-i kapuja A vár és a székesegyház feltárt falai az 1881-es ásatás után, Steinhausz László rajza A vár K felől, szemben a Veres-bástya, balra, D felől a Királyfia-bástya, jobbra az Aranyos-bástya