Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Az 1717-ben épült késmárki ev. fatemplom ÉK-i nézete. A templom tetőzetét csak a hosszanti falak és négy tiszafából faragott oldaloszlop támasztja alá. Myskovszky Viktor rajza, 1883 A fatemplom É-D-i metszete a szentély felé. Myskovszky Viktor rajza, 1883 Myskovszky Viktor rajzai 1883-ból. A késmárki ev. fatemplom belseje az oltár felé. Az oltáron Kálvária-jelenet szobrai és Keresztrefeszítés festmény. A templom berendezését Lerch )ános késmárki szobrász készítette 1717-1718 között, 825 forintért. A fatemplom néhány berendezési tárgya: szarvasagancsos csillár címerpajzzsal, 16. század; kő keresztelőkút, kehely alakú, lába körül hengeres vasrács, fedele hólyagos díszű, kovácsoltvas virágokkal, 1690; egy levelekkel díszített tiszafa támoszlop részlete Könyöki József rajzai 1883-ból. A Nádasdy család németkeresztúri reneszánsz kastélyának sematikus alaprajza és D-i homlokzata, valamint a család címere és a vízszintes záródású ablakok néhány szemöldökdíszítése A Nádasdy-kastély árkádíves udvari homlokzatának részlete, valamint három emeleti mellvédrészlet és gyámkő A Nádasdy-kastély kőkeretes kandallója a zárópárkány feletti stukkódíszítéssel A MOB gyűjteménye Könyöki József és Myskovszky Viktor rajzaival gyarapodott. Az 1872-ben létrejött Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága egyik legfontosabb feladatának tekintette a magyarországi műemlékállomány regisztrálását. A műemlékek nyilvántartásához egy felvételi ívet, ún. törzsívet készítettek, amelyet kitöltésre a felkért vidéki levelezőknek küldtek ki. A beküldött íveket - amelyeket többnyire rajz vagy fénykép is kísért - a Bizottság gyűjteményében helyezték el. A legtöbb beküldött felmérés Könyöki József és Myskovszky Viktor nevéhez fűződik. Azok közé a sokoldalú személyiségek közé tartoztak ők, akik a 19. század második felében oly sokat tettek a műemlékek számbavétele, megörökítése, leírása és megismertetése érdekében. Mindkettőjük munkássága leginkább a Felvidék - akkor még alig ismert - műemlékekben gazdag megyéihez kötődött. Myskovszky Viktor a bécsi és a budai Polytechnikumban tanult, s Bártfán, később Kassán a főreálgimnáziumban tanított. Szintén 1 883-ban küldte be a Bizottságnak a maga nemében egyedülálló késmárki ev. fatemplom 8 db felmérési rajzát. A rajzok tussal és akvarell lavírozással készültek. Elkészítésük oka az volt, hogy az új templom építése miatt a régit lebontásra ítélte az egyház. E rajzoknak is köszönhető, hogy a Bizottság fellépett a templom megmentése érdekében. Könyöki József a bécsi Polytechnikumban és Festészeti Akadémián tanult, majd a pozsonyi főreáliskola és akadémia tanára volt. 1868-ban megszervezte és haláláig igazgatta a pozsonyi Városi Múzeumot. 1883 decemberében kelt jelentése szerint 16 várról és templomról összesen 43 rajzot készített abban az évben, a nyári szünidőben, és küldött be a Bizottságnak. A felvett épületek egyike a Nádasdy család németkeresztúri várkastélya. A fekete tussal készült rajzok a vár alaprajzát, D-i homlokzatát, árkádíves udvarát, illetve egy kőkeretes kandallóját ábrázolják.