Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

PROGRAMOK O AZ EGYHÁZI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉRTÉKEINEK REKONSTRUKCIÓJA ÉS EGYÉB KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK A magyarországi egyházak, élve a Magyar Köztársaság által biztosított lehetőségekkel mind jelentősebb szerepet vállalnak a nemzet boldogulásának előmozdításában. Köztudomású, hogy az egyházak az elmúlt tíz év alatt megújították hitéleti és közfeladat-ellátó tevékenységüket. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény lehetővé tette, hogy az egyházak a pártállami diktatúra alatt államosított ingatlanaik egy részét visszaigényelve azokban hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális-karitatív, kulturális, gyűjteményi, ifjúságvédelmi stb. feladatok folyamatos ellátását vállalják a vonatkozó törvényi elvárásoknak megfelelve, az állami és önkormányzati intézményhálózatokkal egyeztetetten. Magyarországon a rendszerváltozás a privatizációs elv alapján zajlott le, így az egyházak csak a funkcionális (azaz közcélú használatra szolgáló) ingatlanaikat igényelhették vissza, az azok fenntartását szolgáló egykori működő vagyont nem. Ebből következően a kormány kiemelt feladatának érzi, hogy az azonos feladatellátás elve alapján az azonos költségvetési források is biztosítva legyenek - az állami és önkormányzati intézményekhez mérten - az egyházi intézmények és fenntartóik számára is, azaz az egykori tanácsi - IKV kezelésű (és állagú) egyházi tulajdonba került ingatlanok, iskolák, kórházak, templomok, műemlék és nem műemlék építmények, mint az épített nemzeti vagyon elemei ismét szakmailag elfogadott, az európai elvárásoknak megfelelő állapotba kerülhessenek. Az 1999-es költségvetési év során ezen célkitűzést szolgálta - a millenniumi programkeret pályázataiban biztosított forrásokon túl - az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások előirányzatcsoport (1.710.000 E Ft). A kormányzat a programok végrehajtása során az ún. monitoring rendszer alkalmazásával a következő szempontokat vette figyelembe: - a millenniumi programokkal történő összehangolást, - az NKÖM - OMvH műemléki programjának végrehajtását, - regionális és turisztikai szempontok érvényesítését, - a beruházások befejezett, időtálló, további jelentős rekonstrukciós ráfordítást közép- és hosszú távon nem igénylő állapotának kialakítását, - az államháztartáson kívüli források bevonását, - egyes évek óta húzódó beruházások befejezését. Az előirányzat célja az egyházi tulajdonú hitéleti, illetőleg - kulturális, oktatási, gyűjteményi - közfeladatot ellátó műemlék és nem műemlék ingatlanok védelme, felújítása, bővítése, valamint egyéb szükséges építési beruházások elvégzése. Az előirányzatra beérkezett egyházi programok jellemzően az 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásával egyházi tulajdonba és használatba adott hitéleti tevékenységet és közfeladatot szolgáló épületek és intézmények felújítására irányulnak, amely épületek állaga a funkcióhoz mérten általánosságban rossz. A kormánydöntést megelőzően az egyházaktól megkérésre kerültek a konkrét ingatlanrekonstrukciókra lebontott, részletes, tételes adatszolgáltatással, költségvetési tervvel alátámasztott, pénzügyi ütemezést is tartalmazó ismertetők. A benyújtott pályázatok elemzéséből kitűnt, hogy az egyházak saját forrásaikból és az általuk biztosított egyéb forrásokból (külföldi-belföldi adományokból stb.) több mint 1100 M Ft egyéb saját forrást rendeltek a javasolt beruházási programok mellé. így a programok végrehajtása ennél az előirányzatnál több mint 2810 M Ft értékű beruházást valószínűsít 1999-ben. Csak példaként említenénk a javasolt programok közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden karára kiterjedő támogatást (ez felsőoktatási-kulturális területi fejlesztést is jelent), a pécsi székesegyház helyreállítását, a református Bethesda Gyermekkórház, a pápai patinás kollégiumi központ támogatását, a Fasori Evangélikus Gimnázium vagy a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségénél a jánoshalmai, a makói, a mátészalkai zsinagógák rekonstrukciós támogatását. A támogatott 101 ingatlan közül több mint 40 műemlék (ide értve a freskó- és szoborrestaurálásokat is). A pályázaton támogatást nyert egyházi szervezetek közül több már befejezte a felújítási munkálatokat (egri Kálvin-ház). Az igénybe vehető támogatási összeg felhasználását - azon egyházak részére, amelyek 2000. január 31-ig nem zárták le a részprogramot - a kormányzat 2000. június 30-ig szándékozik biztosítani külön megállapodás megkötésével. A megkezdett rekonstrukciós munkálatok egy jelentősebb része - tekintettel arra, hogy 2000-ben több mint 4 Mrd Ft kerül elosztásra - a Magyar Millennium bő másfél esztendejében befejezést nyerhet. RAVASZ LEVENTE - GALIK GÁBOR