Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

bal parton pedig: „Révbéri cs."(csárda) felirattal jelzi a révet, mindkét oldalon egyegy „W.H." ( Wachthaus) is látható.

86 A solti (földvári) rév helye tehát folyamatos volt a legújabb időkig. A kuruc kori rév és híd bal parti védelmét a solti sánc látta el. Jobb parti hídfősáncra azonban nincs közvetlen adatunk. Egyedül Thaly Kálmán említi 1706. augusztus végével kapcsolatban, hogy Bottyán hídfősáncot emeltetett a jobb parton,

87 forrást azonban nem jelölt meg. Ha nincs is kellőképpen alátámasztott adatunk a jobb parti hídfősáncra, meglétét a sok távoli analógia alapján itt is feltételezhetjük, mert a helyi adottságok megfelelőek voltak és Földvár vára is messze volt. A környéket bejárva nem találtam a nyomát, de Hegedűs János felhívta a figyelmemet egy hosszú, egyenes, keskeny dombhátra, mint az egyetlen lehetséges helyre. A dombhát keletre, a Duna partja felett meredek, egyenes peremet mutat, nyugat felé pedig a háttérben magasodó dombsortól széles, több méteres mély árok választja el. A dombtető szélessége 15-20, hossza 130-150 m körüli. Az egész területet szőlő, gyümölcsös, szántóföld foglalja el, ezért a domb és a széles árok eredeti alakját nem ismerjük. (4. ábra) Nem tudjuk, alakja mennyiben lehet mesterséges eredetű, azonban közvetlen adatok hiányában is feltételezzük, hogy a solti (földvári) hídnak itt lehetett jobb parti hídfősánca. A dunaföldvári Felső-sziget sánca A Felső-sziget déli végében lévő sánc építésének pontos idejét nem ismerjük. Első említése 1704. szeptember 5-ről ismert, amikor a császári csapatok ismét Földvár ellen fordultak. Károlyi Rákóczinak jelezte, hogy Földvár el fog veszni, ha a német támad, a „Sziget Orán való sánc" pedig egymaga nem tartható, csak akkor, ha a „felső Orán azon Szigetnek sáncz nem leszen".

88 Szeptember 13-án Esterházy Antal írta Rákóczinak, hogy az itt lévő három sáncban (Földvár, a felső-szigeti és a solti sánc) összesen 750 hajdúja van. Az osztrák egységek Heister vezetésével szeptember 14-én elfoglalták Földvárt.

89 A sziget sáncát ekkor külön nem említik, de a kurucok a solti sánccal együtt feltehetően ezt is megtartották. December 8-án sikertelen támadást intéztek Földvár ellen,

90 a solti sáncból történt kiindulásra bizonyára a sziget sáncát használták fel. 1705. június 4-én, a Földvár elleni kuruc ostrom előzményeként a sziget felső részén a kurucok rác sajkásokkal ütköztek meg.

91 A sziget alsó végében lévő sánc ekkor sem került szóba. Június 7-én a szigetnek ismét csak a felső végét említik, ahová lőszert szállítottak.

92 1705 június utolsó napj aiban, a Bottyánvár elfoglalása után visszavonuló Glöckelsperg a szigetről ágyúztatta a solti sáncot,

93 a sziget sáncvára ekkor bizonyára a Földvárt is uraló császáriak kezén volt. 1706 februárjában a kurucok igali veresége után a kömlődi Bottyánvár is elveszett, a Dunán való átkelést ismét a továbbra is kuruc kézen maradt Földvárnál építendő híddal akarták biztosítani. Rákóczi március 13-án utasította Andrássy Pált, hogy ennek érdekében „a Dunán való felső szigetet" meg kell tartani.

94 A sziget sáncát ugyan ekkor sem emlí-