Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében
7. Dunaföldvár - Felső sziget sánca. Felmérés: Nováki Gyula, 2000. tik, de bizonyára ismét szerephez jutott a kurucok oldalán. Többé azonban közvetett adatot sem találunk erre a sáncvárra. Egyetlen régi, a már fentebb ismertetett, 1704-ből származó térképen szerepel a Felső-sziget déli végében a sáncvár, egy kis romboid alakú redut alakjában. (5. ábra) Ez az ábrázolás azonban, akár csak a solti sáncé, sematikus, mert a valóságban megtalált sáncvár - mint alább látni fogjuk - egészen mást mutat. A sáncvár nyomait Hegedűs János segítségével sikerült megtalálni. A Felső-szigeten számtalan csatorna és közöttük keskeny, lapos hosszan elnyúló dombhát húzódik. Valamennyi észak-dél, illetve északnyugatdélkelet irányú, jelezvén a Duna magas vízállásainál működő vízfolyásokat. Az egész területet sűrű ártéri erdő borítja. A sziget déli vége összekeskenyedik és hegyesen végződik. A szigetcsúcstól északnyugatra 3-400 méterre van - az 1704. évi térképnek megfelelő helyen - az egyetlen, viszonylag magas domb, ahol a sáncvár nyomát találjuk. Hosszú, lapos, észak-dél irányú dombtető, mindkét vége gömbölyű, relatív magassága 3 m körüli. Meredek oldala a déli és délnyugati oldalon ellaposodik, a domb pontos déli vége nem állapítható mag. Alacsony, alig észrevehető sánc fogja körül, de ez a délnyugati oldalon és a déli végében eltűnik. A sáncvár déli vége nyitott. Északi végében mesterségesen ásott külső árok választja el a domb folytatásától. A sáncvár hossza kb. 155, szélessége 35 m. (7. ábra) A dunakömlődi Imsós sánca és az „ordasi" tábor 1704 februárjában még csak a paksi révről tudunk, amelyet a paksiak tartottak fenn. 95 Április közepén a rácok elfoglalták Földvárt, az ottani kompokat, hajókat elvitték, a vár császári kézbe került. 96 Májusban azonban ismét a kurucok uralták, akik ekkoriban valószínűleg már az imsósi átkelőt is használták. A Duna akkor még nagy kanyarral fogta át az Imsós - félszigetet, így az egész terület a Duna bal partján volt, közvetlen összeköttetésben Ordas községgel, annak határán belül. Az Imsós - félszigetet és a jobb part fölé emelkedő Bottyánvárat a Duna választotta
